Page 116 [116]
ALKOHOLFOGYASZTAS = 115
körében az előző évi ivási magatartás alapján kockázatosnak/problémásnak
tekinthető alkoholfogyasztók aránya 8,190, míg a fővárosi fiatal felnőtt nők
köreben 2,5%.
Az elmult evben alkoholt fogyasztö budapesti fiatal felnöttek (N=2530) kö¬
rében a kockázatos vagy problemäs ivök aranya 7,9% (+1,1). A nemek között
ez esetben is gyenge szignifikäns, külônbséget talältunk (x2(1)=34,41; p<0,001;
p-0,12): a közelmúltban alkoholt fogyasztó fővárosi fiatal felnőtt férfiak 10,690¬
a, a nőknek pedig 4,390-a tekinthető kockázatos vagy problémás ivónak.
A 18-64 éves népesség körében országosan kapott értékekkel összehasonlítva
egyrészt azt mondhatjuk, hogy a fővárosi fiatal felnőttek körében összességében
a kockázatos vagy problémás ivók aránya tendenciajelleggel alacsonyabb. Ez
úgy áll elő, hogy a felnőtt férfiak körében országosan jellemző értékhez (1296
(+2,6) N-617) képest a budapesti fiatal felnőtt férfiak esetében (8,190 (-t1,2)
N-1853;) 9590-os megbízhatósággal alacsonyabb, a nők körében pedig hibaha¬
tárt meghaladó mértékben magasabb (országosan a 18-64 éves nők esetében
1% (+0,7) N=685; budapesti 18-34 éves nök esetében 2,5% (+0,7) N=1976) a
kockázatos vagy problémás ivók aránya. Ennek megfelelően a fővárosi fiatal
felnőttek körében a nemi különbségek kevésbé markánsan jelennek meg, mint
általában a felnőtt lakosságban.
2. AZ ALKOHOLFOGYASZTÁS ÉS A PROBLÉMÁS ALKOHOLFOGASZTÁS
SZOCIODEMOGRAFIAI ES PSZICHOLOGIAI MINTAZODASA
A FELNOTT LAKOSSAG KOREBEN
Az előző évi alkoholfogyasztás, valamint az AUDIT-skála alapján kockázatosnak
vagy problémásnak tekinthető fogyasztás (továbbiakban problémás fogyasztás)
nemi, életkori, urbanizációs mintázódását, képzettségi munkaerőpiaci/anyagi
státusát, jóllétét, mobilitását, vallási és családi integráltságát, anómikus érzüle¬
teit, különböző életdimenziókkal való elégedettségét és deviáns családi mintáit
először leíró statisztikai eszközökkel, majd - különböző pszichológiai jellem¬
zőkkel kiegészített változószetten — logisztikus regressziós modell alkalmaza¬
sával vizsgáljuk.
2.1. Az alkoholfogyasztás szociodemográfiai és pszichológiai mintázódása
Az előző évi alkoholfogyasztás társadalmi-demográfiai mintázódását leíró
statisztikai eszközökkel elemezve, a vizsgált társadalmi és demográfiai dimen¬
ziók többsége esetén szignifikáns eltérések mutatkoztak (4. és 5. táblázat).