Oldal 113 [113]
112 "u PAKSI BORBÁLA - ARNOLD PETRA
1.1.1. Problémás alkoholfogyasztás a felnőtt lakosságban
A problémás alkoholfogyasztás elterjedtségét az AUDIT-skála [Alcohol Use Dis¬
orders Identification Test (Allen, Litten, Fertig & Babor, 1997; Gerevich, Bacskai
& Rozsa, 2006; Saunders, Aasland, Babor, De La Funete & Grant, 1993)] alapjan
szämitottuk. Összessegeben ennek alapjän a välaszolök 6,2%-a (+1,3; N=1302)
tekinthető kockázatos vagy problémás alkoholhasználónak. Az AUDIT-skála
alapján kockázatosnak vagy problémásnak tekinthető alkoholfogyasztók aránya
tekintetében a magyarországi 18-64 éves férfiak és a nők között közepes hatás¬
méretű szignifikáns különbség mutatkozik (X(1)-66,98; pc0,001; p—0,23): a férfiak
körében az előző évi ivási magatartás alapján kockázatosnak/problémásnak te¬
kinthetö alkoholfogyasztök aránya 1296, míg a nők körében mindössze 196.
Az elmúlt évben alkoholt fogyasztókon belül (N-—903) a kockázatos vagy
problémas ivok aranya 8,9% (+1,9). A nemek között ezesetben is szignifikáns,
kôzepes hatäsméretü külônbséget taléltunk (x2(1)=40,59; p<0,001; g=0,21), a
közelmúltban alkoholt fogyasztó férfiak 1490-a, a nőknek pedig 1,896 tekinthető
kockázatos vagy problémás ivónak.
1.2. Az alkoholfogyasztás elterjedtsége a budapesti fiatal felnőttek körében
1.2.1. Az alkoholfogyasztás prevalencia-értékei és gyakorisága a budapesti fiatal
felnőttek körében
A BLS 2019 kutatás eredményei alapján a kutatást megelőző 12 hónapban a
budapesti fiatal felnőttek mintegy kétharmada (67,199 (-t1,5)) fogyasztott alko¬
holt. Aktuálisan — a kutatást megelőző hónapban — 55,596-uk (+1,6) ivott, heti
rendszerességű fogyasztásról pedig a fiatalok egyôtôde (20,9% (+1,3)) szämolt
be G. táblázat). Ezek az értékek a felnőtt népesség körében országosan mért
értékkel hibahatáron belül megegyezőek, a napi rendszerességű ivás gyakorisága
azonban a fiatalok körében szignifikánsan alacsonyabb (1,390 (-t0,3)), mint a
felnőttek körében, ahol a napi ivók aránya 3,8-6,296 közöttire becsülhető.
Nemek szerint a prevalencia-értékek tekintetében - szintén a felnőtt populá¬
cióban tapasztalttal megegyezően - rendre közepes erősségű szignifikáns min¬
tázódás figyelhető meg (3. táblázat): a férfiak esetében az alkoholfogyasztás éves
prevalencia-értéke közel 20 százalékponttal magasabb (xX(1)—-145,82; pc0,001;
p-0,20), a havi prevalencia-érték pedig mintegy másfélszerese a nők között kapott
értéknek (x/(1)=219,68; p<0,001; p=0,24). A ferfiak nem csak nagyobb aranyban
fogyasztanak alkoholt, az ivási gyakoriság tekintetében kifejezetten erős szignifi¬
káns kapcsolat figyelhető meg (6. ábra): a fiatal felnőtt nőkhöz képest a legalább