Page 81 [81]
OCR
80 = PAKSI BORBÄLA - PILLÖK PETER Nem fogyasztott Fogyasztott Változó 7 7 F p n? N | Atlag | Szörass | N | Atlag | Szöräs Elégedettség:* csaladi kapcsolataival Elégedettség:* parkapcsolataval Elégedettség:* egyéb tarsas kapcsolataival 1147 | 4,20 | 0,88 99 3,89 | 1,05 | 11,42 | 0,001 0,009 1118 | 4,07 | 1,17 98 3,78 | 1,30 5,25 0,022 | 0,004 1145 | 3,98 | 0,88 98 3,85 | 0,96 1,70 | 0,192 | 0,001 Elégedettség:* egészségi allapotaval WHO általános jóllét 1138 | 9,18 | 3,07 99 892 | 2,98 0,66 0,416 | 0,001 Megjegyzések: N: válaszolók száma; F: egyszempontos ANOVA-teszt statisztikája; p: szignifikancia-érték az F-statisztikához kapcsolódóan; r?: Eta-négyzet hatásméret-mutató; A szignifikäns (p<0,05) összefüggéseket a táblázatban szürke mezővel kiemeltük. " A különböző életdimenziókkal való elégedettség mérése 5 fokozatú skálán történt, ahol az 1-es azt jelentette, hogy, egyáltalán nem elégedett" az 5-ös pedig azt, hogy,teljes mértékben elégedett" 1146 | 4,04 | 0,94 99 3,98 | 0,92 0,28 | 0,596 | 0,000 Annak vizsgálatára, hogy a többi változó kontroll alatt tartása mellett mely társadalmi-demográfiai, illetve pszichológiai jellemzők gyakorolnak szignifikáns hatást a tiltottdrog-fogyasztás életprevalencia-értékére, ENTER módszerrel bináris logisztikus regressziós modellt hoztunk létre. A modell kialakítása során a leíró-statisztikai elemzéseknél használt változók - illetve bizonyos indikátorcsoportok (elégedettség, anyagi helyzet) esetében az elemi változók erős multikollinearitása miatt létrehozott összevont indexek - képezte magyarázó változószett kiegészítésre került pszichológiai változókkal (7. táblázat). A többváltozós elemzés mellett az egyes háttérváltozók és a tiltott szerek életprevalencia-értéke közötti páronkénti, nem kontrollált kapcsolatokat is megvizsgáltuk, melyek eredményei szintén megtalálhatók a 7. táblázatban, de azokra szövegesen csak a többváltozós elemzés eredményeinek árnyalása céljából térünk ki. A tiltottdrog-fogyasztás előfordulásának becslésére létrehozott többváltozós bináris logisztikus regressziós modell (0 — az élete során soha nem használt tiltott drogot; 1 — az élete során használt már tiltott drogot) szignifikánsan jobbnak bizonyult, mint a kiindulási, prediktor-változókat még nem tartalmazó modell (X681-13778; pc0,001; Cox g Snell R?-0,15; Nagelkerke R?—0, 38). A létrehozott modell 93,5%-ban helyesen jósolja be a résztvevők csoporttagságát összességében, ami ugyan mindössze minimális javulást jelent a kiindulási modell által nyújtott klasszifikációs teljesítményhez (92,996) képest, azonban az élete során már valamilyen tiltott drogot használó személyek besorolása tekintetében ez a növekedés 25,5%. A modell magyarázó változói közül a többváltozós modellben a lakóhely, különböző képzettséghez kapcsolódó változók (az iskolai végzettség, a szakképzett
