Page 81 [81]
80 = PAKSI BORBÄLA - PILLÖK PETER
Nem fogyasztott Fogyasztott
Változó 7 7 F p n?
N | Atlag | Szörass | N | Atlag | Szöräs
Elégedettség:* csaladi
kapcsolataival
Elégedettség:* parkap¬
csolataval
Elégedettség:* egyéb
tarsas kapcsolataival
1147 | 4,20 | 0,88 99 3,89 | 1,05 | 11,42 | 0,001 0,009
1118 | 4,07 | 1,17 98 3,78 | 1,30 5,25 0,022 | 0,004
1145 | 3,98 | 0,88 98 3,85 | 0,96 1,70 | 0,192 | 0,001
Elégedettség:* egészségi
allapotaval
WHO általános jóllét 1138 | 9,18 | 3,07 99 892 | 2,98 0,66 0,416 | 0,001
Megjegyzések: N: válaszolók száma; F: egyszempontos ANOVA-teszt statisztikája;
p: szignifikancia-érték az F-statisztikához kapcsolódóan; r?: Eta-négyzet hatásméret-mutató;
A szignifikäns (p<0,05) összefüggéseket a táblázatban szürke mezővel kiemeltük.
" A különböző életdimenziókkal való elégedettség mérése 5 fokozatú skálán történt, ahol az 1-es azt
jelentette, hogy, egyáltalán nem elégedett" az 5-ös pedig azt, hogy,teljes mértékben elégedett"
1146 | 4,04 | 0,94 99 3,98 | 0,92 0,28 | 0,596 | 0,000
Annak vizsgálatára, hogy a többi változó kontroll alatt tartása mellett mely
társadalmi-demográfiai, illetve pszichológiai jellemzők gyakorolnak szignifi¬
káns hatást a tiltottdrog-fogyasztás életprevalencia-értékére, ENTER módszer¬
rel bináris logisztikus regressziós modellt hoztunk létre. A modell kialakítása
során a leíró-statisztikai elemzéseknél használt változók - illetve bizonyos
indikátorcsoportok (elégedettség, anyagi helyzet) esetében az elemi változók
erős multikollinearitása miatt létrehozott összevont indexek - képezte magya¬
rázó változószett kiegészítésre került pszichológiai változókkal (7. táblázat).
A többváltozós elemzés mellett az egyes háttérváltozók és a tiltott szerek élet¬
prevalencia-értéke közötti páronkénti, nem kontrollált kapcsolatokat is meg¬
vizsgáltuk, melyek eredményei szintén megtalálhatók a 7. táblázatban, de azokra
szövegesen csak a többváltozós elemzés eredményeinek árnyalása céljából té¬
rünk ki.
A tiltottdrog-fogyasztás előfordulásának becslésére létrehozott többváltozós
bináris logisztikus regressziós modell (0 — az élete során soha nem használt
tiltott drogot; 1 — az élete során használt már tiltott drogot) szignifikánsan
jobbnak bizonyult, mint a kiindulási, prediktor-változókat még nem tartalmazó
modell (X681-13778; pc0,001; Cox g Snell R?-0,15; Nagelkerke R?—0, 38).
A létrehozott modell 93,5%-ban helyesen jósolja be a résztvevők csoporttagsá¬
gát összességében, ami ugyan mindössze minimális javulást jelent a kiindulási
modell által nyújtott klasszifikációs teljesítményhez (92,996) képest, azonban
az élete során már valamilyen tiltott drogot használó személyek besorolása
tekintetében ez a növekedés 25,5%.
A modell magyarázó változói közül a többváltozós modellben a lakóhely, kü¬
lönböző képzettséghez kapcsolódó változók (az iskolai végzettség, a szakképzett¬