OCR Output

DROGFOGYASZTÁS = 77

3. ATILTOTTDROG-FOGYASZTÄS
SZOCIODEMOGRAFIAI ES PSZICHOLOGIAI MINTAZODASA
A FELNOTT LAKOSSAG KOREBEN

A 18-64 éves magyarországi lakosság körében a tiltottdrog-fogyasztás társa¬
dalmi-demogräfiai mintäzödäsät leirö-statisztikai eszközökkel vizsgälva - a
már korábban bemutatott alacsony hatäasmeretü nemi mintäzödäs mellett ¬
életkor, urbanizációs és képzettségi státus, vallási integráció és a családban
előforduló deviáns minták mentén, továbbá az anyagi státus és a társas kap¬
csolatok egy-egy indikátora esetén rajzolódtak ki szignifikáns különbségek.
Az intergenerációs képzettségi mobilitás, a munkaerőpiaci aktivitás és az anó¬
mikus érzületek mutatói, illetve az anyagi státussal és társas integráltsággal
kapcsolatos indikátorok többsége tekintetében azonban nem tapasztaltunk
szignifikáns különbségeket (5. és 6. táblázat).

A leíró statisztikai elemzésekkel azonosított szignifikáns kapcsolatok többsége
gyenge, de találunk néhány közepesen erős hatásméretű összefüggést is. Ilyen
közepes erősségű mintázat mutatkozik az életkori csoportok, a vallási integráció
és a családban előforduló deviáns minták tekintetében. A 35 év alatti fiatal fel¬
nőttek drogérintettsége 95%-os megbízhatósági szinten nagyobb, mint az ennél
idősebbeké, emellett a fiatal felnőtteken belül tendenciajelleggel kisebb a legfia¬
talabb felnőtt (18-24 éves) korosztály, illetve a 35-64 éves korcsoporton belül a
legidősebbek (55-64 évesek) életprevalencia-értéke. Szintén 95%-os megbízha¬
tósággal alacsonyabb a tiltottdrog-fogyasztás előfordulása a vallásos, egyháza
tanításait követő, illetve a , maga módján vallásos" népességben, mint az ateista,
nem vallásos vagy a vallásosság tekintetében bizonytalan válaszolók körében.
A fentieken túl a családi minták vonatkozásában mutatkozott közepes erősségű
kapcsolat: a családban előforduló deviáns magatartások számának növekedése
a tiltottdrog-fogyasztás magasabb életprevalencia-értékével jár együtt.

A gyenge hatásméretű különbségek alapján a nőkhöz képest a férfiak, az
átlagoshoz képest az annál jobb anyagi körülmények között élők 9596-os meg¬
bízhatósági szinten nagyobb, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, vala¬
mint az 50 ezer főnél nagyobb városokban élők tendenciajelleggel magasabb
érintettsége rajzolódik ki. Emellett szignifikánsan magasabb a drogfogyasztók
körében a társas integráció, s kisebb a családi és párkapcsolatokkal való elége¬
dettség mutatóinak átlagértéke, de ezek is csak gyenge kapcsolatok (5. és 6.
táblázat).