A drogfogyasztás elterjedtségét a mért adatok alapján bemutató elemzések - és
a későbbiekben a drogfogyasztás egyéb jellemzőit, illetve társadalmi-demográfiai
és pszichológiai mintázódását tárgyaló fejezetek -— a European Model Question¬
naire (EMO), illetveaz EMCDDA annak kiegészítéseként megfogalmazott aján¬
lásait (EMCDDA, 2002, 2013) leképező kérdések mentén kapott adatokon ala¬
pulnak. Azonban a társadalmi állapotokra érzékeny témákban végzett, morális
térben zajló, rejtekező magatartások elterjedtségének becslésére irányuló kuta¬
tások esetében, mint amilyenek a droghasználattal, illetve általában az addik¬
tológiai magatartásokkal kapcsolatos kutatások is, az adatfelvételi eszközök és
eljárások standarditása nem jelent , garanciát" az önbevallásos adatok megbíz¬
hatósága és érvényessége vonatkozásában (Elekes, 2002; EMCDDA, 1999, 2000;
Harrison, 1997; Hartnoll, 1993, 1998; Kirtadze, Otiashvili g Tabatadze, 2016;
Johnston, O’Malley, Bachman & Schalenberg, 2007; Nyirady, 2009; Paksi, 2007).
Éppen ezért az addiktológiai adatfelvételek esetében az adatfelvételi módszerek
standarditásának biztosítása mellett különösen fontos a különböző addiktológiai
változók minőségének folyamatos monitorozása, valamint az önbevallások tor¬
zítottságának becslésére lehetőséget adó adatfelvételi és elemzési módszerek
kidolgozása és alkalmazása.
Kirtadze és munkatársai (2016, 2018) drogepidemiológiai kutatása, valamint
más érzékeny magatartások terén szerzett hazai tapasztalatok (Bornemisza és
Csepeli, 1998; Semjén és Tóth, 2004) alapján az OLAAP 2019 és a BLS 2019
kutatások során a leginkább elterjedt pszichoaktív szerek / szerhasználó ma¬