Oldal 51 [51]
OCR
50 m PAKSI BORBÁLA - MAGI ANNA - PILLÓK PÉTER - KÓTYUK ESZTER - FELVINCZI KATALIN - DEMETROVICS ZSOLT válasszal), másrészt a rövidebb idejű prevalenciák válaszhiányait a hosszabb idejű prevalencia-kérdésekre adott , nem" válaszok alapján pótoltuk. Azoknál a viselkedési addikcióknál, ahol a feltett kérdések különböző idejű prevalencia-értékek számítására adtak lehetőséget, a különböző időszakra vonatkozó kérdésekben lévő inkonzisztencia szintén korrigálásra került. Más kérdések esetében az adattisztításon túli adatkorrekcióra nem került sor. A különböző szerhasználó magatartások és viselkedési addikciók mintázódásainak elemzése egységes metodika mentén történt. Egyrészt a főbb szociodemográfiai tényezők mentén leíró-statisztikai elemzéseket végeztünk, melynek során a nominális változók mentén Khí-négyzet próbát és Cramer-féle V együtthatót vagy Phi korrelációs hatásméret-mutatót, a metrikus változók esetén ANOVA-tesztet és Eta-négyzet hatásméret-mutatót vagy független mintás T-tesztet és Cohen-féle d hatásméret-mutatót számoltunk. Emellett a célváltozók típusától függően Bináris vagy Multinomiális logisztikus regressziós elemzéseket végeztünk a célváltozók és a szociodemográfiai, valamint a pszichológia változók közötti páronkénti, nem kontrollált kapcsolatok megismerése céljából. A szociodemográfiai és pszichológiai változók együttes szerepének vizsgálatára - a kimeneti változók típusának megfelelően - ENTER módszerrel többváltozós Bináris, illetve Multinomiális logisztikus regressziós modelleket hoztunk létre. Az elemzések során alkalmazott magyarázó változószett kialakítása során bizonyos indikátorok összetettsége miatt az alábbi képzett mutatókkal dolgoztunk: - Várható legmagasabb iskolai végzettség: A befejezett iskolai végzettség és a jelenleg végzett tanulmányok (lásd a 1.1. mellékletben szereplő A kérdőív 3. és 5. kérdés) alapján képzett, a korábbi OLAAP vizsgálatok során is (Paksi és mtsai, 2009, 2017) alkalmazott változó. - Intergenerációs képzettségi mobilitás: A kérdezett várható iskolai végzettségének elmozdulása nők esetében az anya, férfiak esetében az apa végzettségéhez (lásd a 1.1. mellékletben szereplő "A kérdőív 14. és 15. kérdés) képest (Róbert, 1990). - Anómia összpontszám: Az anómia mértékét - Srole és Seeman anómia-, illetve elidegenedés-definíciója nyomán (Robinson, Shaver, Wrightsman, 1991) - a normaszegés, a hatalomnélküliség, az orientációhiány és az elidegenedés dimenzióiban mérő szubjektív indikátor. Az alkalmazott mutató 10 item (lásd a 1.1. mellékletben szereplő "A" kérdőív 24. kérdés, illetve 1.4. melléklet 2. skálalap itemeit) mentén, 4 fokú skäläan (1 - egyáltalán nem ért egyet; 4 - teljesen egyetért) adott válaszok összegzésével került kialításra (Andorka, 1994), s nagyobb értéke az anómikus érzületek fokozott jelenlétét jelzi.
