Oldal 51 [51]
50 m PAKSI BORBÁLA - MAGI ANNA - PILLÓK PÉTER - KÓTYUK ESZTER - FELVINCZI KATALIN - DEMETROVICS ZSOLT
válasszal), másrészt a rövidebb idejű prevalenciák válaszhiányait a hosszabb idejű
prevalencia-kérdésekre adott , nem" válaszok alapján pótoltuk. Azoknál a visel¬
kedési addikcióknál, ahol a feltett kérdések különböző idejű prevalencia-értékek
számítására adtak lehetőséget, a különböző időszakra vonatkozó kérdésekben
lévő inkonzisztencia szintén korrigálásra került. Más kérdések esetében az adat¬
tisztításon túli adatkorrekcióra nem került sor.
A különböző szerhasználó magatartások és viselkedési addikciók mintá¬
zódásainak elemzése egységes metodika mentén történt. Egyrészt a főbb szo¬
ciodemográfiai tényezők mentén leíró-statisztikai elemzéseket végeztünk,
melynek során a nominális változók mentén Khí-négyzet próbát és Cramer-féle
V együtthatót vagy Phi korrelációs hatásméret-mutatót, a metrikus változók
esetén ANOVA-tesztet és Eta-négyzet hatásméret-mutatót vagy független min¬
tás T-tesztet és Cohen-féle d hatásméret-mutatót számoltunk. Emellett a cél¬
változók típusától függően Bináris vagy Multinomiális logisztikus regressziós
elemzéseket végeztünk a célváltozók és a szociodemográfiai, valamint a pszi¬
chológia változók közötti páronkénti, nem kontrollált kapcsolatok megisme¬
rése céljából. A szociodemográfiai és pszichológiai változók együttes szerepé¬
nek vizsgálatára - a kimeneti változók típusának megfelelően - ENTER
módszerrel többváltozós Bináris, illetve Multinomiális logisztikus regressziós
modelleket hoztunk létre.
Az elemzések során alkalmazott magyarázó változószett kialakítása során bi¬
zonyos indikátorok összetettsége miatt az alábbi képzett mutatókkal dolgoztunk:
- Várható legmagasabb iskolai végzettség: A befejezett iskolai végzettség
és a jelenleg végzett tanulmányok (lásd a 1.1. mellékletben szereplő A
kérdőív 3. és 5. kérdés) alapján képzett, a korábbi OLAAP vizsgálatok
során is (Paksi és mtsai, 2009, 2017) alkalmazott változó.
- Intergenerációs képzettségi mobilitás: A kérdezett várható iskolai vég¬
zettségének elmozdulása nők esetében az anya, férfiak esetében az apa
végzettségéhez (lásd a 1.1. mellékletben szereplő "A kérdőív 14. és 15.
kérdés) képest (Róbert, 1990).
- Anómia összpontszám: Az anómia mértékét - Srole és Seeman anómia-,
illetve elidegenedés-definíciója nyomán (Robinson, Shaver, Wrightsman,
1991) - a normaszegés, a hatalomnélküliség, az orientációhiány és az
elidegenedés dimenzióiban mérő szubjektív indikátor. Az alkalmazott
mutató 10 item (lásd a 1.1. mellékletben szereplő "A" kérdőív 24. kérdés,
illetve 1.4. melléklet 2. skálalap itemeit) mentén, 4 fokú skäläan (1 - egy¬
általán nem ért egyet; 4 - teljesen egyetért) adott válaszok összegzésével
került kialításra (Andorka, 1994), s nagyobb értéke az anómikus érzü¬
letek fokozott jelenlétét jelzi.