Oldal 163 [163]
OCR
162 = FOGALOMTÄR dl) sör, 4-5 cl tömeny, egy koktel vagy egy üveg (3,3 dl) elöre összeállított, alkoholtartalmú üdítőital. Prevalencia-érték: a mutató különböző magatartások elterjedtségének populációs arányait jelöli, különböző időtartamokra vonatkoztatva. Az életprevalencia (lifetime prevalence) az adott magatartást valaha kipróbálók arányát jelöli, míg az éves prevalencia (last year prevalence) az adott magatartással a kérdezést megelőző évben, illetve a havi prevalencia (last month prevalence) a kérdezést megelőző hónapban jellemezhetők arányát mutatja. Az éves prevalenciát szokás közelmúltbeli, a havi prevalenciát pedig aktuális használatnak is nevezni (Paksi, 2007). Regresszió elemzés: a magyarázó modellek egy csoportja. Olyan eljárás, melynek során a metrikus függő változó viselkedését magas mérési szintű változókkal magyarázzuk. Attól függően, hogy ez a kapcsolat milyen függvénnyel írható le, beszélhetünk lineáris és nem lineáris regresszióról. Ha a magyarázandó jelenség kategoriális, logisztikus regresszióról beszélhetünk. Rumináció: ha az egyén hajlamos negatív érzelmein, azok okain és következményein rágódni, képtelen felhagyni az önostorozással, és kizárólag arra tud koncentrálni, hogy mi az, amit elrontott. Súlyozás: egy olyan eljárás, amikor a mintát néhány ellenőrizhető szempont szerint arányosítjuk, azaz utólag, a vizsgálat lefolytatását követően a populáció (salapsokasdg) arányaihoz igazíthatjuk a minta kisebb eltéréseit. A súlyozás csak olyan dimenziók mentén végezhető el, melyeknek együttes eloszlása a vizsgált populációban (alapsokaságban) is ismert. A mintában alulreprezentált csoportok tagjai 1-nél nagyobb, felülreprezentált tagjai pedig 1-nél kisebb súlyt kapnak. A súlyozás csak a minta és a populáció kismértékben eltérő arányainak korrigálására használható, ellenkező esetben nem korrigálja, hanem elfedi a minta hibáit. A súlyozás elfogadhatóságának megítéléséhez ismerni kell a legnagyobb és legkisebb súlyokat, illetve a súlyok eloszlását, csúcsosságát és ferdeségét. Amennyiben a súlyozás során alkalmazott súlyok átlaga 1, akkor a súlyozás csak a minta eloszlását befolyásolja, annak elemszámát nem. Ezt elemszámtartó súlyozásnak nevezzük. Amennyiben a súlyok átlaga valamilyen oknál fogva - például a súlyozás valamilyen részsokaság mintavétel során való szisztematikus felülreprezentálásának ellensúlyozása céljából történik, vagy a kiugró értékek visszafogása miatt - 1-től eltérő, a súlyozás után elemszámtartó korrekciót végezhetünk.
