Oldal 152 [152]
A KÜLÖNBÖZŐ ADDIKTOLÓGIAI PROBLÉMÁK KAPCSOLÓDÁSA ® 151
A kockázatos szerhasználó magatartások vagy addiktív viselkedési formák
együttes jelenlétének és a szociodemográfiai és pszichológiai tényezők kapcso¬
latának további elemzése multinomiális logisztikus regressziós modellek lét¬
rehozásával történt. E modellek kimeneti változója a kockázatos szerhasználó
magatartások vagy addiktív viselkedési formák együttes jelenlétét kifejező
változó volt. Ezen a változón a referenciakategóriát azok jelentették, akik ese¬
tében egyetlen kockázatos magatartás sem volt jellemző. Hozzájuk képest vizs¬
gáltuk, hogy milyen tényezők magyarázzák azt, ha valakire egy, illetve ha leg¬
alább két kockázatos szerhasználó magatartás vagy addiktív viselkedési forma
együttes jelenléte volt jellemző. A prediktor-változók és a kockázatos magatar¬
tások együttes előfordulásának kapcsolatát először páronként, más magyarázó
változók hatását nemkontrollálva elemeztük. Ezt követően egy többváltozós
modellt hoztunk létre, ENTER beléptetési módszerrel, melynek révén a mo¬
dellünk egyszerre tartalmazta a szociodemográfiai és pszichológiai magyarázó
változókat. Ezen multinomiális logisztikus regressziós modellek eredményeit
a 14. táblázat mutatja be. Jelen fejezetben szövegesen csak a többváltozós modell
eredményeit mutatjuk be.
A létrehozott többváltozós modell szignifikánsan jobb illeszkedést és pre¬
dikciót nyújtott, mint a kiindulási, magyarázó változókat még nem tartalmazó
modell (x’(54)=288,26; p<0,001; Cox-Snell R’=0,28; Nagelkerke R’=0,33; Mc¬
Fadden R’=0,17). A modell összessegeben 64,0%-ban helyesen jósolta be a
resztvevök csoporttagsägät. Azok köreben, akik nem mutattak egyetlen kockä¬
zatos magatartäst sem, 87,5% volt a modell klasszifikäciös teljesitmenye, mig a
modell 28,5%-ban jösolta helyesen azokat, akikre egy kockäzatos szerhasznälö
magatartas vagy addiktiv viselkedési forma jelenléte volt jellemzö, illetve 43,2%¬
ban azokat, akik legalább két kockázatos magatartás együttes jelenlétét mutatták.
Összehasonlítva azokkal, akik nem mutattak egyetlen kockázatos magatartást
sem, a várható legmagasabb iskolai végzettség, a nem, a családban előforduló
kockázati magatartások száma, illetve a vallásosság magyarázta szignifikáns
módon azt, hogy ha valaki egy kockázatos magatartással jellemezhető. A férfi
nem (a nőkhöz képest), a szakmunkás végzettség (a legalább felsőfokú végzett¬
ségűekhez képest) és a családban előforduló kockázati magatartások száma!
szignifikáns és pozitív kapcsolatban állt az egy kockázatos magatartás jelenlé¬
tével. A férfiakra a nökhöz kepest 98%-kal, a szakmunkäsokra a legaläbb felsö¬
fokú végzettségűekhez képest 7690-kal nagyobb eséllyel volt jellemző, hogy egy
kockázatos használati formát mutassanak. A családban előforduló kockázati
magatartások egységnyi növekedése pedig az egy kockázatos magatartás jelen¬
4 Pl. dohányzás, alkoholhasználat, pszichiátriai kezelés.