göttes sérülékenység-dimenziót a különböző kockázatos magatartások együt¬
tes jelenlétére), valamint annak feltérképezése is lehetséges, hogy milyen spe¬
cifikus, addiktológiai látens dimenziók azonosíthatóak az általános faktor
hatásán túl (pl. a kockázatos szerhasználati magatartások vagy az addiktív
viselkedések külön-külön faktorba rendeződnek). Korábbi kutatások már
tesztelték bifaktor-struktúra feltételezésével a komorbiditást az addiktológiai
problémák között (Tackett et al., 2017). A megfelelő faktorstruktúra kiválasz¬
tásáról és megtartásáról való döntés a lejtődiagramm vizsgálata alapján történt
(a faktorok sajátértékét bemutató ábrán töréspont keresése), valamint az adott
struktúra elméleti értelmezhetőségét is figyelembe vettük a döntés során.
Végül, az elemzések következő lépésében megvizsgáltuk a különböző koc¬
kázatos magatartások együttes jelenlétének elterjedtségét a magyarországi fel¬
nőtt és a budapesti fiatal felnőtt lakosság körében. Majd az OLAAP 2019-es
adatfelvétele alapján egyrészt leíró-statisztikai módszerekkel (khi-négyzet
statisztika és egyszempontos varianciaanalízis alkalmazásával) megvizsgáltuk
a kockázatos magatartások együttes jelenlétének f6bb szociodemogräfiai jel¬
lemzők (nem, életkor, településméret, várható iskolai végzettség) mentén való
mintázódását, valamint multinomiális logisztikus regressziós modellek létre¬
hozásával a kockázatos magatartások együttes jelenléte (mint kimeneti változó)
és a különböző szociodemográfiai és pszichológiai háttértényezők közötti ösz¬
szefüggések kerültek elemzésre.