Seite 124 [124]
MUNKAFUGGOSEG ® 123
das jellemzé (Wojdylo et al., 2013; Kun, Urban et al., 2020). Noha a ruminäciö
jelen kutatásban nem bizonyult szignifikáns prediktornak, a munkafüggőség
szempontjából kockázati és nem kockázati csoportok összehasonlításakor ki¬
derült, hogy az előbbi csoport intenzívebb ruminációs stílussal jellemezhető.
Akik tehát hajlamosabbak önemésztő, tépelődő módon rágódni a negatív ese¬
ményeken, negatív érzelmeiken és azok lehetséges okain, azok esetében a mun¬
kavégzés területén egy maladaptív, kényszeres mintázat jelentkezhet.
Végül több olyan pszichés tényezővel is együttjárást mutatott a munkafüg¬
gőség kockázata, amelyek a többváltozós, a többi változót kontroll alatt tartó
elemzésben nem jelentek meg prediktorként. A munkafüggőség kockázata
magasabb szenzoros élménykereséssel jár együtt, s ez az eredmény más nem¬
zetközi kutatásban (Jackson, 2011) is megerősítést nyert. Ezzel párhuzamosan
a magasabb szintű impulzivitás is jellemzőbb a kockázati csoportra, s ezen
eredményünk is megegyezik más, nemzetközi kutatásban kapott eredménnyel
(Jackson et al., 2016), továbbá a négy évvel ezelőtt mért saját eredményeinkkel
is (Kun, Magi et al., 2020). Ezek az eredmények jól illeszthetők azon elgondo¬
lásokhoz, miszerint a munkafüggők újabb és újabb feladatokat és élethelyze¬
teket keresnek, ahol bizonyíthatnak, illetve hogy a munkafüggő személyekre
jellemzőbb egyfajta türelmetlenség és sürgetettség, ami a munkavégzésüket és
a munkatársaikkal való kapcsolatukat is jellemzi (Robinson, 1998). Végül, in¬
tenzívebb aggodalmaskodás is jellemzi a rizikócsoport tagjait, ami egybecseng
azon nemzetközi kutatásokra épülő eredményekkel, miszerint a munkafüggő¬
ség magasabb szintű vonásszorongással, neuroticizmussal és negatív affektivi¬
tással (Burke, Matthiesen g Pallesen, 2006; Robinson, 1999; Kun, Takács et al.,
2020) jár együtt.
FELHASZNÁLT IRODALOM
Andreassen, C. S., Griffiths, M. D., Hetland, J., Kravina, L., Jensen, F. & Pallesen, S.
(2014). The prevalence of workaholism: A Survey Study in a nationally represen¬
tative sample of Norwegian employees. PLoS ONE 9(8), e102446. https://doi.
org/10.1371/journal.pone.0102446
Andreassen, C. S., Griffiths, M.D., Hetland, J., Pallesen, S. (2012). Development of a
work addiction scale. Scandinavian Journal of Psychology, 53(3), 265-272. https://
doi.org/10.1111/j.1467-9450.2012.00947.x
Andreassen, C. S., Hetland, J. & Pallesen, S. (2013). Workaholism and work-family
spillover in a cross-occupational sample. European Journal of Work and Organi¬
zational Psychology, 22(1), 78-87. https://doi.org/10.1080/1359432X.2011.626201