Seite 123 [123]
OCR
122 = KUN BERNADETTE - PAKSI BORBÄLA hiányoznak munkahelyükről egészségügyi okok miatt, és gyakrabban számolnak be alvásproblémákról is (Avanzi et al., 2012; Salanova et al., 2016; Matsudaira et al., 2013). Ezeket az összefüggéseket egy friss hazai kutatás is alátámasztotta: munkafüggő személyekkel készített interjúkban az érintettek maguk is számos kedvezőtlen testi panaszról és betegségről számoltak be, melyeket a túlzott munkavégzésnek tulajdonítottak (Kun, Hamrák et al., 2021). Fentebb említettük, hogy a kockázati csoportra az anyagi helyzetükre vonatkozó magasabb elégedettség jellemző. Emellett az is kiderült, hogy a munkával való elégedettség is szignifikánsan magasabb szintű a munkafüggőség szempontjából kockázati csoportba tartozó személyek között. Ez az eredmény némiképp ellentmondásban áll azon feltevésekkel, hogy a munkafüggők alapvetően nem élvezik a munkájukat (Spence g Robbins, 1992), illetve, hogy elégedetlenebbek a karrierjiikkel (Burke & MacDermid, 1999). Ezen ellentmondas hátterében elképzelhetőnek tartjuk, hogy a munkafüggő személyek ugyan elégedettek az állásukkal, foglalkozásukkal, ellenben azzal a teljesítménnyel, amit nyújtanak, vagy azzal az előmenetellel, ami a karrierjüket jellemzi, már nem elégedettek. Ezt a feltevést erősíthetik azok a kutatási eredmények, miszerint a mmunkafüggőség egyik legfontosabb személyiségjellemzője a magas szintű perfekcionizmus (Kun, Takács et al., 2020). A kérdés komplexitását bizonyítja továbbá az is, hogy az anyagiakkal és a munkával való elégedettség tényezője a többváltozós elemzésben már nem jelent meg szignifikáns prediktorként. A pszichológiai változók közül a többváltozós elemzésben két tényező jelent meg a munkafüggőség szignifikáns prediktoraként. A mentális állapotokon való bizonytalanság azt tükrözi, hogy a személynek nehézségei vannak abban, hogy megítélje, más személyek vajon mit gondolnak, mit éreznek. Eredményeink szerint e nehézségek szignifikánsan megnövelik az esélyét annak, hogy megjelenjen a munkafüggő mintázat. Ezen eredményeink teljes mértékben újszerűek, korábban ezt az összefüggést még nem vizsgálták. Elképzelhető, hogy ez a fajta mentalizációs nehézség olyan általános belső bizonytalansági tényezőkkel is összekapcsolódik, amelyekről tudvalevő, hogy a munkafüggőség rizikótényezői: mint az alacsony önértékelés, a magasabb szintű szorongás és negatív affektivitás (Kun, Takács et al., 2020). Azzal kapcsolatosan is igen kevés kutatási eredmény született, hogy vajon a munkafüggőség kapcsolatba állítható-e az érzelemszabályozási zavarokkal. Feltételezhető ugyanis, hogy a mentalizáció és az érzelemszabályozási képesség szoros kapcsolatban állnak egymással (Fonagy et al., 2002; Schwarzer et al., 2021. Az érzelemszabályozási problémák közül egyedül a ruminációval kapcsolatosan születtek eddig eredmények a munkafüggőség vonatkozásában: eszerint a két tényező pozitív kapcsolatban áll egymással, vagyis a munkafüggő személyekre intenzívebb rágó
