Oldal 123 [123]
122 = KUN BERNADETTE - PAKSI BORBÄLA
hiányoznak munkahelyükről egészségügyi okok miatt, és gyakrabban számol¬
nak be alvásproblémákról is (Avanzi et al., 2012; Salanova et al., 2016; Matsu¬
daira et al., 2013). Ezeket az összefüggéseket egy friss hazai kutatás is alátá¬
masztotta: munkafüggő személyekkel készített interjúkban az érintettek maguk
is számos kedvezőtlen testi panaszról és betegségről számoltak be, melyeket a
túlzott munkavégzésnek tulajdonítottak (Kun, Hamrák et al., 2021).
Fentebb említettük, hogy a kockázati csoportra az anyagi helyzetükre vo¬
natkozó magasabb elégedettség jellemző. Emellett az is kiderült, hogy a mun¬
kával való elégedettség is szignifikánsan magasabb szintű a munkafüggőség
szempontjából kockázati csoportba tartozó személyek között. Ez az eredmény
némiképp ellentmondásban áll azon feltevésekkel, hogy a munkafüggők alap¬
vetően nem élvezik a munkájukat (Spence g Robbins, 1992), illetve, hogy elé¬
gedetlenebbek a karrierjiikkel (Burke & MacDermid, 1999). Ezen ellentmondas
hátterében elképzelhetőnek tartjuk, hogy a munkafüggő személyek ugyan
elégedettek az állásukkal, foglalkozásukkal, ellenben azzal a teljesítménnyel,
amit nyújtanak, vagy azzal az előmenetellel, ami a karrierjüket jellemzi, már
nem elégedettek. Ezt a feltevést erősíthetik azok a kutatási eredmények, misze¬
rint a mmunkafüggőség egyik legfontosabb személyiségjellemzője a magas szintű
perfekcionizmus (Kun, Takács et al., 2020). A kérdés komplexitását bizonyítja
továbbá az is, hogy az anyagiakkal és a munkával való elégedettség tényezője
a többváltozós elemzésben már nem jelent meg szignifikáns prediktorként.
A pszichológiai változók közül a többváltozós elemzésben két tényező jelent
meg a munkafüggőség szignifikáns prediktoraként. A mentális állapotokon
való bizonytalanság azt tükrözi, hogy a személynek nehézségei vannak abban,
hogy megítélje, más személyek vajon mit gondolnak, mit éreznek. Eredménye¬
ink szerint e nehézségek szignifikánsan megnövelik az esélyét annak, hogy
megjelenjen a munkafüggő mintázat. Ezen eredményeink teljes mértékben
újszerűek, korábban ezt az összefüggést még nem vizsgálták. Elképzelhető,
hogy ez a fajta mentalizációs nehézség olyan általános belső bizonytalansági
tényezőkkel is összekapcsolódik, amelyekről tudvalevő, hogy a munkafüggőség
rizikótényezői: mint az alacsony önértékelés, a magasabb szintű szorongás és
negatív affektivitás (Kun, Takács et al., 2020). Azzal kapcsolatosan is igen kevés
kutatási eredmény született, hogy vajon a munkafüggőség kapcsolatba állítha¬
tó-e az érzelemszabályozási zavarokkal. Feltételezhető ugyanis, hogy a menta¬
lizáció és az érzelemszabályozási képesség szoros kapcsolatban állnak egymás¬
sal (Fonagy et al., 2002; Schwarzer et al., 2021. Az érzelemszabályozási
problémák közül egyedül a ruminációval kapcsolatosan születtek eddig ered¬
mények a munkafüggőség vonatkozásában: eszerint a két tényező pozitív kap¬
csolatban áll egymással, vagyis a munkafüggő személyekre intenzívebb rágó¬