OCR Output

104 u HORVÁTH ZSOLT - DEMETROVICS ZSOLT - PAKSI BORBÁLA

3. A KÉNYSZERES VÁSÁRLÁS ELTERJEDTSÉGÉNEK VÁLTOZÁSA
FELNŐTT LAKOSSÁG KÖRÉBEN

Annak köszönhetően, hogy az OLAAP 2015-ös és 2019-es adatfelvétel során
is a Richmond Kompulzív Vásárlás Skálával történt a kényszeres vásárlás rizi¬
kójának a mérése, limitáltan lehetővé vált a kényszeres vásárlásra vonatkozó
rizikó időbeli mintázatának vizsgálata a két adatfelvétel között. Szignifikáns
és kis hatásméretű különbség mutatkozott a 2015-ös és 2019-es adatfelvétel
között a kényszeres vásárlási kategóriák megoszlása tekintetében. 2019-ben
szignifikánsan magasabb arányban számolt be a magyarországi felnőtt lakos¬
ság összességében arról, hogy az elmúlt évben legalább havi rendszerességgel
vásárolt kedvtelésből, ill. ezen csoporton belül is a rizikómentes vásárlással és
a kényszeres vásárlás rizikójával jellemezhető csoportok elterjedtsége magasabb
volt a felnőtt lakosságban, összehasonlítva az OLAAP 2015-ös adatfelvétele
során tapasztaltakkal (6. táblázat).

6. táblázat: A kényszeres vásárlásra vonatkozó rizikó elterjedtségének összehasonlítása az
OLAAP 2015-ös és 2019-es adatfelvétele között (a magyarországi 18-64 éves népesség
körében, a válaszolók százalékában)

OLAAP 2015-ös OLAAP 2019-es
adatfelvétele adatfelvétele x (df) p V

N % cl N % CI

Kedvtelésből vásárlás ritkábban,

; 98,2 | +0,7 89,6 | +1,6
mint havonta
Rizikómentes vásárlás 1374| 1,6 | +0,7 11351 | 8,8 | +1,5 | 88,53 (2) | <0,001 | 0,18
Kényszeres vásárlás kockázatá- 02 | +03 1,6 | +0,7

nak jelenléte

Megjegyzések: N: válaszolók száma; CI: 9590-os megbízhatósági szinten számított konfidencia-inter¬
vallum; x? (df): Khi-négyzet statisztika és a kapcsolódó szabadságfok-értékek; p: szignifikancia-érték
a Khi-négyzet próbához kapcsolódóan;

V: Cramer-féle V hatásméret-mutató.

4. A MAGYARORSZÁGI FELNŐTT LAKOSSÁG KÉNYSZERES VÁSÁRLÁS
JELLEMZŐI NEMZETKÖZI KONTEXTUSBAN

Az OLAAP 2019-es vizsgálata alapján becsült, a kényszeres vásárlás rizikójára
vonatkozó prevalencia-érték a magyarországi felnőtt lakosság körében (1,690
+0,7) alacsonyabbnak mondható más felnőtt, reprezentatív mintákat alkalmazó
kutatásokban született eredményekkel összevetve. Maráz Anikó és munkatársai
metaanalízisükben a felnőtt, reprezentatív mintákat vizsgáló tanulmányok kö¬