Seite 87 [87]
86 = HORVATH ZSOLT - DEMETROVICS ZSOLT - PAKSI BORBÄLA
4. táblázat: Az evészavarok rizikókategóriáinak összehasonlítása az életkor és a testtömeg-in¬
dex (BMI) változói mentén a magyarországi 18-64 éves népesség körében (az OLAAP 2019
vizsgálat adatai alapján)
Nincs jelen riziké az | Evészavarokra vonat¬
evészavarokra kozó rizikó jelenléte
t p d
Változó: N | Ätlag |Szöräs| N | Ätlag | Szöräs
Eletkor 1180 | 41,70 | 13,04 91 44,50 | 12,79 1,97 0,049 0,22
BMI 1127 | 25,27 | 4,13 87 27,68 | 5,02 5,15 <0,001 0,57
Megjegyzések: N: válaszolók száma; t: független mintás t-próba teszt statisztikája; p: szignifikancia¬
érték a független mintás t-próbához kapcsolódóan; d: Cohen-féle d hatásméret-mutató.
A szignifikáns kapcsolatot (pc0,050) mutató változók szürke mezővel kerültek kiemelésre.
Az evészavarok rizikójának további kapcsolatát szociodemográfiai és pszicho¬
lógiai változókkal a 5. táblázat mutatja be. A táblázat tartalmazza az egyes
háttérváltozók és az evészavarok rizikója közötti páronkénti, nemkontrollált
kapcsolatokat is, de jelen fejezetben szövegesen csak a többváltozós elemzés
eredményeit ismertetjük. Utóbbi során egy bináris logisztikus regressziós mo¬
dell került létrehozásra az evészavarok rizikójának magyarázatára (0 — Nincs
jelen, 1 — Jelen van rizikó az evészavarokra), ENTER módszerrel, mely a szo¬
ciodemográfiai és pszichológiai prediktor-változókat egyszerre tartalmazta. A
létrehozott bináris logisztikus regressziós modell az evészavarok rizikójának
jelenlétének becslésére szignifikánsan jobbnak bizonyult, mint a kiindulási,
prediktor-vältozékat még nem tartalmazé modell (x2(28)=119,77; p<0,001; Cox
& Snell R*=0,14; Nagelkerke R?=0,37). A létrehozott modell 93,9%-ban helye¬
sen jósolja be a résztvevők csoporttagságát összességében, amely csupán csekély
mértékű, 0,3%-nyi emelkedést jelent a kiindulási modell által nyújtott klasz¬
szifikációs teljesítményhez (93,696) képest. A magyarázó változókat is tartalmazó
modell 17,7%-ban jösolta be helyesen az evészavarokra vonatkozó rizikót mu¬
tató személyeket.
A modellbe bevont magyarázó változók közül a nem, a BMI, az intergene¬
rációs képzettségi mobilitás, a családban előforduló kockázati magatartások
száma, az impulzivitás, a rumináció és az aggodalmaskodás bizonyult szignifi¬
kánsnak. A nem tekintetében a nők szignifikánsan, 3,34-szer nagyobb eséllyel
mutattak rizikót az evészavarok jelenlétére, összehasonlítva a férfiakkal. Az
intergenerációs képzettségi mobilitást vizsgálva látható, hogy azok, akiknek
várható iskolai végzettségük alacsonyabb volt, mint a velük egynemű szüleik¬
nek, szignifikánsan, 5,49-szer nagyobb eséllyel mutattak rizikót az evészavarok
jelenlétére, összehasonlítva azokkal, akiknek a várható iskolai végzettségük
magasabb volt, mint a velük egynemű szüleiknek. Ugyanakkor fontos megje¬
gyezni, hogy az intergenerációs képzettségi mobilitás és az evészavarok rizi¬