OCR
TESTEDZESFÜGGÖSEG = 79 szignifikáns összefüggést az újdonságkeresés temperamentum-dimenziója és a testedzésfüggőség között (Grandi et al., 2011), míg más kutatók szignifikáns és pozitív összefüggésről számoltak be a viselkedésaktiváló rendszer (behavior activation system, BAS) mértéke és a testedzésfüggőség között (Müller et al., 2015). Emellett egyes kutatók - az OLAAP-kutatás eredményeivel összhangban - arról számoltak be, hogy a rendszeres testedzés szignifikáns és pozitív irányú kapcsolatot mutathat a szenzoros élménykeresés vonásával (De Moor et al., 2006). A depresszív ruminációval való szignifikáns összefüggés szempontjából fontos kiemelni, hogy egyes korábbi tanulmányok a testedzésfüggőség és a negatív affektivitás különböző konstruktumai (pl. depresszív és szorongásos tünetek, neuroticizmus személyiségvonása) között szignifikáns és pozitív kapcsolatokat írtak le (Bircher et al., 2017; Colledge et al., 2020). Másrészt a testedzésfüggőséget magyarázó számos pszichológiai elmélet kiemeli, hogy az érintett személyek körében a testedzésnek a negatív érzésekkel való coping- és érzelemregulációs szerepe lehet, illetve egy testedzésfüggőséget mutató személy akár a testedzés elmaradásakor megvonási tüneteket is megélhet, ami bűntudat, irritábilitás és szorongás formájában is megjelenhet (Berczik et al., 2012). Azaz a depresszív rumináció (ha valaki inkább hajlamos negatív érzelmein, azok okain és következményein rágódni), mint maladaptív érzelemregulációs stratégia, akár részben magyarázhatja a testedzésfüggőség negatív affektivitással való kapcsolatát, illetve összefügghet a testedzéssel (és annak elmaradásával) összekapcsolódó negatív érzelmekkel és maladaptív érzelemregulációs folyamatokkal (pl. testedzés mint coping-funkció). Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy jelen többváltozós elemzésben csupán a testedzésből adódó függőségi tünetek jelenlétét magyaráztuk a prediktor-változók által, míg a fent hivatkozott tanulmányok jellemzően ennél egy súlyosabb kategóriával, a testedzésfüggőség kockázatának jelenlétével való összefüggéseket tárták fel. FELHASZNÁLT IRODALOM Berczik, K., Szabö, A., Griffiths, M. D., Kurimay, T., Kun, B., Urbän, R. & Demetrovics, Zs. (2012). Exercise Addiction: Symptoms, Diagnosis, Epidemiology, and Etiology. Substance Use & Misuse, 47(4), 403-417. https://doi.org/10.3109/10826084.2011.63 9120 Bircher, J., Griffiths, M. D., Kasos, K., Demetrovics, Z. & Szabo, A. (2017). Exercise addiction and personality: A two-decade systematic review of the empirical literature (1995-2015). Baltic Journal of Sport & Health Sciences, 3, 19-33.