Oldal 80 [80]
TESTEDZESFÜGGÖSEG = 79
szignifikáns összefüggést az újdonságkeresés temperamentum-dimenziója és
a testedzésfüggőség között (Grandi et al., 2011), míg más kutatók szignifikáns
és pozitív összefüggésről számoltak be a viselkedésaktiváló rendszer (behavior
activation system, BAS) mértéke és a testedzésfüggőség között (Müller et al.,
2015). Emellett egyes kutatók - az OLAAP-kutatás eredményeivel összhangban
- arról számoltak be, hogy a rendszeres testedzés szignifikáns és pozitív irányú
kapcsolatot mutathat a szenzoros élménykeresés vonásával (De Moor et al.,
2006). A depresszív ruminációval való szignifikáns összefüggés szempontjából
fontos kiemelni, hogy egyes korábbi tanulmányok a testedzésfüggőség és a
negatív affektivitás különböző konstruktumai (pl. depresszív és szorongásos
tünetek, neuroticizmus személyiségvonása) között szignifikáns és pozitív kap¬
csolatokat írtak le (Bircher et al., 2017; Colledge et al., 2020). Másrészt a tes¬
tedzésfüggőséget magyarázó számos pszichológiai elmélet kiemeli, hogy az
érintett személyek körében a testedzésnek a negatív érzésekkel való coping- és
érzelemregulációs szerepe lehet, illetve egy testedzésfüggőséget mutató személy
akár a testedzés elmaradásakor megvonási tüneteket is megélhet, ami bűntudat,
irritábilitás és szorongás formájában is megjelenhet (Berczik et al., 2012). Azaz
a depresszív rumináció (ha valaki inkább hajlamos negatív érzelmein, azok
okain és következményein rágódni), mint maladaptív érzelemregulációs stra¬
tégia, akár részben magyarázhatja a testedzésfüggőség negatív affektivitással
való kapcsolatát, illetve összefügghet a testedzéssel (és annak elmaradásával)
összekapcsolódó negatív érzelmekkel és maladaptív érzelemregulációs folya¬
matokkal (pl. testedzés mint coping-funkció). Ugyanakkor fontos megjegyezni,
hogy jelen többváltozós elemzésben csupán a testedzésből adódó függőségi
tünetek jelenlétét magyaráztuk a prediktor-változók által, míg a fent hivatko¬
zott tanulmányok jellemzően ennél egy súlyosabb kategóriával, a testedzésfüg¬
gőség kockázatának jelenlétével való összefüggéseket tárták fel.
FELHASZNÁLT IRODALOM
Berczik, K., Szabö, A., Griffiths, M. D., Kurimay, T., Kun, B., Urbän, R. & Demetrovics,
Zs. (2012). Exercise Addiction: Symptoms, Diagnosis, Epidemiology, and Etiology.
Substance Use & Misuse, 47(4), 403-417. https://doi.org/10.3109/10826084.2011.63
9120
Bircher, J., Griffiths, M. D., Kasos, K., Demetrovics, Z. & Szabo, A. (2017). Exercise
addiction and personality: A two-decade systematic review of the empirical lite¬
rature (1995-2015). Baltic Journal of Sport & Health Sciences, 3, 19-33.