Page 79 [79]
78 u HORVÁTH ZSOLT - DEMETROVICS ZSOLT - PAKSI BORBÁLA
4. A MAGYARORSZÁGI FELNŐTT LAKOSSÁG TESTEDZÉSFÜGGŐSÉGÉNEK
MINTÁZATA NEMZETKÖZI KONTEXTUSBAN
Az OLAAP 2019-es adatfelvételéből származó prevalencia-értékek nemzetközi
kontextusba helyezésére is csak korlátozottan nyílik lehetőség, egyrészt mert
a Testedzés Addikció Kérdőívet (Exercise Addiction Inventory, EAI) használó
kutatások leginkább speciális mintákon (pl. a rendszeresen sportolók vagy a
hivatásos sportolók körében) vizsgálták a testedzésfüggőség elterjedtségét
(Marques et al., 2019), másrészt az OLAAP 2019 kutatás során alkalmazott - a
fentiekben jelzett — módosított mérőeszköz alkalmazása miatt. A rendszeres
sportolók körében az eredeti EAI-kérdőív felhasználásával a nemzetközi, nem
reprezentatív mintát felhasználó tanulmányok a testedzésfüggőség kockázatá¬
nak 3-9%-os elterjedtségérél szamolnak be (Marques et al., 2019). Ehhez ha¬
sonlóan, az OLAAP 2019-es adatfelvétel eredményei alapján is a legalább heti
rendszerességgel sportolók 2,690-a esetében volt valószínűsíthető a testedzés¬
függőség kockázata.
Az OLAAP 2019 kutatás alapján több olyan háttérváltozó is azonosítható
volt, mely szignifikánsnak bizonyult a többváltozós modellben és a páronkénti,
nemkontrollált összefüggések vizsgálata során is a testedzésfüggőségi tünetek
magyarázatára. Az alacsonyabb életkor, a kevésbé hátrányos anyagi helyzet,
illetve a magasabb szintű általános jóllét, szenzoros élménykeresés és ruminá¬
ció a testedzésfüggőségi tünetek jelenlétének nagyobb esélyével függött össze
a hetente nem sportolókkal összevetve. A nemzetközi szakirodalmi eredmények
szintén arról számolnak be, hogy az alacsonyabb életkor a testedzésfüggőség
jelentős rizikófaktorának tekinthető (Margues et al., 2019). Az anyagi helyzet
szerepét vizsgálva, a korábbi tanulmányok szignifikáns és pozitív kapcsolatról
számoltak be a magasabb jövedelmi státusz és a testedzés mértéke között (Mur¬
ray et al., 2012; Scholes & Mindell, 2020). Ugyanakkor fontos figyelembe venni,
hogy ezek a kutatások nem a problémás testedzés konstruktumára fókuszáltak.
Az ältalänos/globälis jéllét és a testedzésfüggôség problémäinak jelenléte kôzôtt
általunk megfigyelt szignifikáns és pozitív kapcsolat ellentmond a korábbi szak¬
irodalmi adatoknak. Egyes tanulmányok a fizikai és mentális jóllét különböző
paraméterei és a testedzésfüggőség között negatív kapcsolatokról számolnak
be, ugyanakkor más kutatások nem mutattak ki szignifikáns különbségeket a
testedzésfüggőség rizikójával jellemezhető és a rizikót nem mutató csoportok
között (Lichtenstein et al., 2014; Maráz et al., 2015; Mayolas-Pi et al., 2017;
Menczel et al., 2017). A szenzoros élménykeresés (és azzal kapcsolatba hozható
egyéb személyiség- és temperamentumjellemzők) tekintetében a szakirodalmi
adatok nem nyújtanak egyértelmű képet. Egyes tanulmányok nem találtak