Page 75 [75]
OCR Output

74 u HORVÁTH ZSOLT - DEMETROVICS ZSOLT - PAKSI BORBÁLA

lakosokkal). A Szenzoros Élménykeresés Skála mentén tapasztalt egységnyi
nôvekedés 19%-kal, mig a WHO Jodllét Kérdőív és a Ruminatív Välaszstilus
Kerdöiv menten megfigyelt egysegnyi növekedes 17-17%-kal növelte meg a test¬
edzésfüggőségi tünetek jelenlétének esélyét. Az 50 ezer főnél nagyobb lakosságú
vidéki városokban lakók 4,46-szor nagyobb eséllyel számoltak be a testedzés¬
függőségi tünetek jelenlétéről, mint a budapesti lakosok. Ugyanakkor, utóbbi
hatást érdemes óvatosan értelmezni, hiszen az esélyhányados pontbecslése körül
viszonylag széles tartományt ölelt fel a konfidencia-intervallum, ami a becslés
bizonytalanságára utal.

3. A TESTEDZÉSFÜGGŐSÉG ELTERJEDTSÉGÉNEK VÁLTOZÁSA
FELNŐTT LAKOSSÁG KÖRÉBEN

Az OLAAP 2019-es adatfelvételéből származó, a testedzésfüggőség elterjedtsé¬
gére vonatkozó adatok időbeli összehasonlítása kapcsán fontos kiemelni, hogy
az OLAAP 2019-es adatfelvétele során az eredeti ötfokozatú válaszskálát tartal¬
mazó EAI-nek egy módosított, hat válaszkategóriás változata került felhaszná¬
lásra." Jelen fejezet szerzőinek tudomása szerint a testedzésfüggőség elterjedt¬
ségét országos reprezentatív felnőtt lakossági mintán csak az OLAAP-kutatás
korábbi hullámai vizsgálták, melyekben az eredeti ötfokozatú válaszskálát tar¬
talmazó EAI került alkalmazásra (Mónok et al., 2012), így az OLAAP 2019-es
adatfelvételéből származó elterjedtségi mutatók csak korlátozottan vethetőek
össze közvetlenül korábbi prevalencia-mutatókkal. Jelen vizsgálatban mért pre¬
valencia értékek a tünetmentes testedzés (7,390), a testedzésfüggőség tüneteinek
jelenléte a testedzésfüggőség kockázata nelkül (6,7%), illetve a testedzesfüggö¬
ség kockázata tekintetében (0,4%) hibahatäron belül megfelelnek az OLAAP
2007-es adatfelvétele során mért elterjedtségi mutatóknak a teljes lakosság kö¬
rében (tünetmentes testedzés: 7,490; testedzés tüneteinek jelenléte a testedzés¬
függőség kockázata nélkül: 8,690; a testedzésfüggőség kockázatának jelenléte:
0,599) (Mónok et al., 2012).

6 A módosított változatot kialakító Szabó Attila és munkatársai érvelése szerint a páros számú
válaszkategória alkalmazásával elkerülhető a középső, semleges válaszopció miatt potenci¬
álisan megjelenő torzítás, például egyes feltételezések szerint a középső válaszopció prefe¬
renciájából adódó mesterségesen magasabb összpontszám-érték (Szabó et al., 2019).