OCR
72 u HORVÁTH ZSOLT - DEMETROVICS ZSOLT - PAKSI BORBÁLA 6. táblázat: A testedzésfüggőség rizikókategóriáinak összehasonlítása az életkor és a testtömeg-index (BMI) változói mentén a magyarországi 18-64 éves népesség körében (az OLAAP 2019 vizsgálat adatai alapján) Heti gyakoriságnál ritkábban sporto- Tünetmentes Testedzésfüggőségi lók vagy nem testedzők tünetek jelenléte F 2 sportolók P 1 N M SD N M SD N M SD Életkor | 1158 | 42,99 | 12,81 | 98 | 38,04 | 12,61 | 95 | 31,46 | 11,18 | 41,09 |<0,001 | 0,06 BMI 1022 | 25,65 | 4,27 | 91 |24,54 | 4,32 | 95 |24,17 | 3,47 | 7,62 | 0,001 | 0,01 Megjegyzések: N: válaszolók száma; M: átlag; SD: szórás; F: egyszempontos ANOVA-teszt statisztikája; p: szignifikancia-érték az F-statisztikához kapcsolódóan; n?: Eta-négyzet hatásméret-mutató. A szignifikáns kapcsolatot (pc0,050) mutató változók szürke mezővel kerültek kiemelésre. A tünetmentes testedzés és testedzésfüggőségi tünetek jelenlétével való szociodemográfiai és pszichológiai összefüggések további vizsgálata multinomiális logisztikus regressziós modellek létrehozásával történt (7. táblázat). Ennek során a kimeneti változón a referenciakategóriát a heti gyakoriságnál ritkábban vagy soha nem sportolók jelentették, így hozzájuk képest vizsgáltuk az egyes magyarázóváltozók, a tünetmenetes testedzés és a testedzésfüggőségi tünetek jelenléte mint kimeneti változók közötti páronkénti, nem kontrollált kapcsolatokat, valamint egy többváltozós modell is becslésre került. A többváltozós modellbe a szociodemografiai és pszichológiai prediktor-változók ENTER-módszerrel egyszerre kerültek beléptetésre. Jelen fejezetben szövegesen csak a többváltozós modell eredményeit mutatjuk be. A többváltozós multinomiälis logisztikus regressziós modell a tünetmentes testedzés és a testedzésfüggőségi tünetek jelenlétének előrejelzésére szignifikánsan jobb predikciót nyújtott, mint a kiindulási modell, mely a prediktor-változókat még nem tartalmazta (X-(50)-240,50; pc0,001; Cox & Snell R’=0,26; Nagelkerke R’=0,42; McFadden R?-0,31). A prediktor-változókat tartalmazó többváltozós modell összességében 88,1%-ban, a nem heti rendszerességgel sportolók esetében 98,890-ban, a tünetmentes testedzők esetében 1,890-ban, míg a testedzésfüggőség tüneteit mutató személyek esetében 36,690-ban jósolta be helyesen a résztvevők csoporttagságát. Mint említettük, a tünetmentes testedzők esetében a modell besorolási pontossága meglehetősen gyenge, mindazonáltal a többváltozós modell alapján három szignifikáns változó azonosítható: a hátrányos anyagi helyzet, a szenzoros élménykeresés és a mentalizáció/reflektív funkciók bizonyosság altípusa szignifikáns szerepet kapott a tünetmentes testedzés becslésében. A hátrányos anyagi helyzet szignifikáns és negatív kapcsolatot mutatott a tünetmentes tes