Page 73 [73]
72 u HORVÁTH ZSOLT - DEMETROVICS ZSOLT - PAKSI BORBÁLA
6. táblázat: A testedzésfüggőség rizikókategóriáinak összehasonlítása az életkor és a
testtömeg-index (BMI) változói mentén a magyarországi 18-64 éves népesség körében
(az OLAAP 2019 vizsgálat adatai alapján)
Heti gyakoriságnál
ritkábban sporto- Tünetmentes Testedzésfüggőségi
lók vagy nem testedzők tünetek jelenléte F 2
sportolók P 1
N M SD N M SD N M SD
Életkor | 1158 | 42,99 | 12,81 | 98 | 38,04 | 12,61 | 95 | 31,46 | 11,18 | 41,09 |<0,001 | 0,06
BMI 1022 | 25,65 | 4,27 | 91 |24,54 | 4,32 | 95 |24,17 | 3,47 | 7,62 | 0,001 | 0,01
Megjegyzések: N: válaszolók száma; M: átlag; SD: szórás; F: egyszempontos ANOVA-teszt statiszti¬
kája; p: szignifikancia-érték az F-statisztikához kapcsolódóan; n?: Eta-négyzet hatásméret-mutató.
A szignifikáns kapcsolatot (pc0,050) mutató változók szürke mezővel kerültek kiemelésre.
A tünetmentes testedzés és testedzésfüggőségi tünetek jelenlétével való szocio¬
demográfiai és pszichológiai összefüggések további vizsgálata multinomiális
logisztikus regressziós modellek létrehozásával történt (7. táblázat). Ennek során
a kimeneti változón a referenciakategóriát a heti gyakoriságnál ritkábban vagy
soha nem sportolók jelentették, így hozzájuk képest vizsgáltuk az egyes ma¬
gyarázóváltozók, a tünetmenetes testedzés és a testedzésfüggőségi tünetek
jelenléte mint kimeneti változók közötti páronkénti, nem kontrollált kapcso¬
latokat, valamint egy többváltozós modell is becslésre került. A többváltozós
modellbe a szociodemografiai és pszichológiai prediktor-változók ENTER-mód¬
szerrel egyszerre kerültek beléptetésre. Jelen fejezetben szövegesen csak a több¬
változós modell eredményeit mutatjuk be. A többváltozós multinomiälis lo¬
gisztikus regressziós modell a tünetmentes testedzés és a testedzésfüggőségi
tünetek jelenlétének előrejelzésére szignifikánsan jobb predikciót nyújtott, mint
a kiindulási modell, mely a prediktor-változókat még nem tartalmazta
(X-(50)-240,50; pc0,001; Cox & Snell R’=0,26; Nagelkerke R’=0,42; McFadden
R?-0,31). A prediktor-változókat tartalmazó többváltozós modell összességében
88,1%-ban, a nem heti rendszerességgel sportolók esetében 98,890-ban, a tü¬
netmentes testedzők esetében 1,890-ban, míg a testedzésfüggőség tüneteit mu¬
tató személyek esetében 36,690-ban jósolta be helyesen a résztvevők csoport¬
tagságát.
Mint említettük, a tünetmentes testedzők esetében a modell besorolási pon¬
tossága meglehetősen gyenge, mindazonáltal a többváltozós modell alapján
három szignifikáns változó azonosítható: a hátrányos anyagi helyzet, a szenzo¬
ros élménykeresés és a mentalizáció/reflektív funkciók bizonyosság altípusa
szignifikáns szerepet kapott a tünetmentes testedzés becslésében. A hátrányos
anyagi helyzet szignifikáns és negatív kapcsolatot mutatott a tünetmentes tes¬