Oldal 66 [66]
Horváth Zsolt - Demetrovics Zsolt - Paksi Borbála
TESTEDZÉSFÜGGŐSÉG
1. A TESTEDZÉSFÜGGŐSÉG ELTERJEDTSÉGE
Az OLAAP 2019-es és a BLS 2019-es kutatása során a testedzésfüggőség mérése
a hattételes Testedzés Addikció Kérdőív (Exercise Addiction Inventory, EAD
módosított változatával történt (Mónok et al., 2012; Szabó et al., 2019; Terry et
al., 2004). A skálán elért összpontszám alapján lehetőség nyílt a résztvevők
különböző rizikócsoportokba történő besorolására: (i) Tünetmentes testedzők:
6-16 pont; (ii) Testedzésfüggőség tüneteinek jelenléte a testedzésfüggőség koc¬
kázata nélkül: 17-28 pont; (iii) Testedzésfüggőség kockázatának jelenléte: 29
pont vagy afölött. Az EAI-kérdőív felvétele a sportolás gyakoriságára vonatkozó
szűrőkérdés alapján történt, így csak azon válaszadók töltötték ki, akik az elmúlt
évben legalább heti rendszerességgel sportoltak.
1.1. A sportolási gyakoriság és a testedzésfüggőség elterjedtsége a felnőtt
lakosság körében
Az OLAAP 2019-es adatfelvétele alapján a 18-64 éves magyarországi lakosság
közel haromötöde soha nem sportolt bevalläsa szerint (57,8% +2,6). Az elmúlt
év során 70,7%-uk (+2,4) nem vegzett semmilyen sporttevekenyseget, s a la¬
kosság több mint négyötöde nem sportolt legalább heti rendszerességgel az
elmúlt évben (84,796 t1,9). Másképpen megfogalmazva, a magyarországi 18-64
éves népesség kevesebb mint harmada sportolt az elmúlt év sorän (29,3% +2,4),
és a felnőtt lakosság mindössze 15,3390-ára (- 1,9) volt jellemző a legalább heti
rendszerességű sportolás előfordulása.
A sportolás gyakorisága tekintetében szignifikáns, gyenge hatásméretű nemi
különbség mutatkozott a felnőtt lakosság körében (x’(5)=13,76; p=0,017;
V=0,10). A férfiaknál szignifikánsan gyakrabban fordult elő a heti rendszeres¬
ségű sportolás, összehasonlítva a nőkkel (1. táblázat).