Oldal 62 [62]
PROBLEMAS SZERENCSEJATEK-HASZNALAT ® 61
ségnek a hátterében húzódó mintázatokat célozták feltárni, és eltérő kockázati
tényezőket azonosítottak férfiak és nők esetében, illetve az ezeknek megfelelő
beavatkozások tervezését javasolják (Baggio et al., 2018; Hing et al., 2016). Az
életkor szerepét tekintve az egyes kutatások szintjén találunk egymásnak ellent¬
mondó eredményeket: némely kutatások kiemelik például a fiatalabb kor jelen¬
tőségét (Buth et al., 2017), azonban a metaanalízisek az életkort vagy nem azo¬
nosítják mint kockázati tényezőt, vagy hasonlóan a mi eredményeinkhez, az
idősebb életkor magasabb kockázatát találják, de elhanyagolható mértékben
(Allami et al., 2021; Dowling et al., 2017). Az OLAAP-vizsgálat tehát inkább a
metaanalízisek eredményeivel harmonizál: az életkor és a problémás szerencse¬
játék-használat közötti nemkontrollált összefüggés nem volt szignifikáns, és az
életkor növekedésével a többváltozós elemzések is csak 7%-kal magasabb koc¬
kázatot azonosítottak. Egyes kutatások a spiritualitást és a vallásosságot, a sze¬
rencsejátékokkal kapcsolatos hiedelmekkel párhuzamba vonva, mint kockázati
tényezőt azonosították (Clarke et al., 2006; Kim et al., 2018), míg más kutatások
a vallásosságot és elsősorban a vallási eseményeken való részvételt - a mi ered¬
ményeinkhez hasonlóan - inkább a protektív tényezők közé sorolják (Dowling
et al., 2017; Mutti-packer et al., 2017). Ugyanakkor az OLAAP-kutatäs eredmé¬
nyivel összhangban a családban előforduló problémás magatartások kockázati
szerepét, főként a családban jelen lévő problémás szerencsejáték-használatot is,
több kutatás kiemelte (Allami et al., 2021; Buth et al., 2017; Dowling et al., 2017;
Mazar et al., 2018). Az OLAAP-kutatás eredményei szerint az egy háztartásban
élők nagyobb száma a problémás szerencsejáték-használat nagyobb kockázatá¬
val jár együtt. A háztartásméret szerepét vizsgáló kutatásokat nem találtunk, de
amennyiben azt a társas integráció egyik indikátorának tekintjük, akkor a nem¬
zetközi szakirodalom az eredményeinkkel ellentétes összefüggésekről számol
be: több kutatás is az alacsonyabb társas integrációt, a magányosságot, a társas
támogatás hiányának kockázati szerepét emeli ki (pl. Miller, 2015). Ugyanakkor
más kutatások a mi eredményeinkhez hasonlóan azt találták, hogy az egyedül
élőkhöz képest a családdal vagy barátokkal élők körében magasabb prevalen¬
cia-értékek azonosíthatóak (Cakici et al., 2021).
Egy nemrég publikált metaanalízis (Allami et al., 2021) a különböző sze¬
rencsejáték-használattal kapcsolatos tényezők elsődleges szerepét hangsúlyozza
a használat problémássá válásában (pl. online szerencsejáték használata,
nyerőgépek használata stb.), illetve a szociodemográfiai és pszichoszociális
faktorok kevésbé meghatározó szerepét. A pszichoszociális faktorok közül ki¬
emelik az öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok és az öngyilkossági kísérlet
szerepét, de olyan jellemzők esetében is közepes mértékű bejósló erőről szá¬
molnak be, mint az internalizáló zavarok, valamint a depresszív és szorongásos