Oldal 62 [62]
OCR
PROBLEMAS SZERENCSEJATEK-HASZNALAT ® 61 ségnek a hátterében húzódó mintázatokat célozták feltárni, és eltérő kockázati tényezőket azonosítottak férfiak és nők esetében, illetve az ezeknek megfelelő beavatkozások tervezését javasolják (Baggio et al., 2018; Hing et al., 2016). Az életkor szerepét tekintve az egyes kutatások szintjén találunk egymásnak ellentmondó eredményeket: némely kutatások kiemelik például a fiatalabb kor jelentőségét (Buth et al., 2017), azonban a metaanalízisek az életkort vagy nem azonosítják mint kockázati tényezőt, vagy hasonlóan a mi eredményeinkhez, az idősebb életkor magasabb kockázatát találják, de elhanyagolható mértékben (Allami et al., 2021; Dowling et al., 2017). Az OLAAP-vizsgálat tehát inkább a metaanalízisek eredményeivel harmonizál: az életkor és a problémás szerencsejáték-használat közötti nemkontrollált összefüggés nem volt szignifikáns, és az életkor növekedésével a többváltozós elemzések is csak 7%-kal magasabb kockázatot azonosítottak. Egyes kutatások a spiritualitást és a vallásosságot, a szerencsejátékokkal kapcsolatos hiedelmekkel párhuzamba vonva, mint kockázati tényezőt azonosították (Clarke et al., 2006; Kim et al., 2018), míg más kutatások a vallásosságot és elsősorban a vallási eseményeken való részvételt - a mi eredményeinkhez hasonlóan - inkább a protektív tényezők közé sorolják (Dowling et al., 2017; Mutti-packer et al., 2017). Ugyanakkor az OLAAP-kutatäs eredményivel összhangban a családban előforduló problémás magatartások kockázati szerepét, főként a családban jelen lévő problémás szerencsejáték-használatot is, több kutatás kiemelte (Allami et al., 2021; Buth et al., 2017; Dowling et al., 2017; Mazar et al., 2018). Az OLAAP-kutatás eredményei szerint az egy háztartásban élők nagyobb száma a problémás szerencsejáték-használat nagyobb kockázatával jár együtt. A háztartásméret szerepét vizsgáló kutatásokat nem találtunk, de amennyiben azt a társas integráció egyik indikátorának tekintjük, akkor a nemzetközi szakirodalom az eredményeinkkel ellentétes összefüggésekről számol be: több kutatás is az alacsonyabb társas integrációt, a magányosságot, a társas támogatás hiányának kockázati szerepét emeli ki (pl. Miller, 2015). Ugyanakkor más kutatások a mi eredményeinkhez hasonlóan azt találták, hogy az egyedül élőkhöz képest a családdal vagy barátokkal élők körében magasabb prevalencia-értékek azonosíthatóak (Cakici et al., 2021). Egy nemrég publikált metaanalízis (Allami et al., 2021) a különböző szerencsejáték-használattal kapcsolatos tényezők elsődleges szerepét hangsúlyozza a használat problémássá válásában (pl. online szerencsejáték használata, nyerőgépek használata stb.), illetve a szociodemográfiai és pszichoszociális faktorok kevésbé meghatározó szerepét. A pszichoszociális faktorok közül kiemelik az öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok és az öngyilkossági kísérlet szerepét, de olyan jellemzők esetében is közepes mértékű bejósló erőről számolnak be, mint az internalizáló zavarok, valamint a depresszív és szorongásos
