Page 56 [56]
OCR
PROBLÉMÁS SZERENCSEJÁTÉK-HASZNÁLAT = 55 A továbbiakban, ha másképp nem specifikáljuk, a problémás szerencsejátékhasználatban érintett személyek csoportja alatt azokat értjük, akik PGSI-pontszámuk alapján a közepesen vagy kifejezetten problémás kategóriába tartoznak. Egyrészt teoretikus indokból, hiszen ezen két problémássági szint tart számot klinikai érdeklődésre, másrészt módszertani okokból, mivel a mintánkban mindössze 65 fő (4,88%) tartozik a közepesen vagy kifejezetten problémás kategóriába, s a kategória tovább bontása esetén a kapott eredmények megbízhatósága csökkenne. A problémás szerencsejáték-használat társadalmi mintázódását először a szociodemografiai jellegzetességek - életkor, urbanizációs és kulturális státusz - mentén vizsgáltuk leíró-statisztikai eszközökkel a 18-64 éves népesség körében az OLAAP 2019 vizsgálat alapján. Egyik jellemző mentén sem találtunk szignifikáns eltérést (5. és 6. táblázat). 5. táblázat: A problémás szerencsejáték-használat mintázódása a főbb szociodemográfiai tényezők mentén a magyarországi 18-64 éves népesség körében (az OLAAP 2019 vizsgálat adatai alapján, a válaszolók százalékában) | N | % | xX? (df) | p | V Korcsoport 18-24 155 2,58 25-34 271 3,69 35-44 338 5,92 4,98 (4) 0,289 0,06 45-54 297 6,40 55-64 272 4,41 Településméret <50 000 872 4,82 >50 000 236 6,36 1,97 (2) 0,374 0,04 Budapest 225 3,56 Várható legmagasabb iskolai végzettség 8 általános vagy kevesebb 155 8,39 szakmunkas 465 3,87 2 2. 6,69 (3) 0,082 0,07 érettségi 457 5,69 felsöfok/egyetem utáni képzés 256 3,52 Megjegyzések: N: válaszolók száma; x? (df): Khi-négyzet statisztika és a kapcsolédé szabadsägfokértékek; p: szignifikancia-érték a Khi-négyzet probahoz kapcsolédéan; V: Cramer-féle V hatasméretmutato. 6. táblázat: A problémás szerencsejáték-használat kategóriáinak összehasonlítása az életkor mentén a magyarországi 18-64 éves népesség körében (az OLAAP 2019 vizsgálat adatai alapján)
