Oldal 56 [56]
PROBLÉMÁS SZERENCSEJÁTÉK-HASZNÁLAT = 55
A továbbiakban, ha másképp nem specifikáljuk, a problémás szerencsejáték¬
használatban érintett személyek csoportja alatt azokat értjük, akik PGSI-pont¬
számuk alapján a közepesen vagy kifejezetten problémás kategóriába tartoznak.
Egyrészt teoretikus indokból, hiszen ezen két problémássági szint tart számot
klinikai érdeklődésre, másrészt módszertani okokból, mivel a mintánkban mind¬
össze 65 fő (4,88%) tartozik a közepesen vagy kifejezetten problémás kategóri¬
ába, s a kategória tovább bontása esetén a kapott eredmények megbízhatósága
csökkenne.
A problémás szerencsejáték-használat társadalmi mintázódását először a
szociodemografiai jellegzetességek - életkor, urbanizációs és kulturális státusz
- mentén vizsgáltuk leíró-statisztikai eszközökkel a 18-64 éves népesség kö¬
rében az OLAAP 2019 vizsgálat alapján. Egyik jellemző mentén sem találtunk
szignifikáns eltérést (5. és 6. táblázat).
5. táblázat: A problémás szerencsejáték-használat mintázódása a főbb szociodemográfiai
tényezők mentén a magyarországi 18-64 éves népesség körében (az OLAAP 2019 vizsgálat
adatai alapján, a válaszolók százalékában)
| N | % | xX? (df) | p | V
Korcsoport
18-24 155 2,58
25-34 271 3,69
35-44 338 5,92 4,98 (4) 0,289 0,06
45-54 297 6,40
55-64 272 4,41
Településméret
<50 000 872 4,82
>50 000 236 6,36 1,97 (2) 0,374 0,04
Budapest 225 3,56
Várható legmagasabb iskolai végzettség
8 általános vagy kevesebb 155 8,39
szakmunkas 465 3,87
2 2. 6,69 (3) 0,082 0,07
érettségi 457 5,69
felsöfok/egyetem utáni képzés 256 3,52
Megjegyzések: N: válaszolók száma; x? (df): Khi-négyzet statisztika és a kapcsolédé szabadsägfok¬
értékek; p: szignifikancia-érték a Khi-négyzet probahoz kapcsolédéan; V: Cramer-féle V hatasméret¬
mutato.
6. táblázat: A problémás szerencsejáték-használat kategóriáinak összehasonlítása az életkor
mentén a magyarországi 18-64 éves népesség körében (az OLAAP 2019 vizsgálat adatai
alapján)