Oldal 47 [47]
OCR
46 = KIRÄLY ORSOLYA - DEMETROVICS ZSOLT - PAKSI BORBÁLA játék-használók körében mutatkozó nagyobb társas integrációval kapcsolatos eredmény szintén összhangban van a nemzetközi szakirodalom vonatkozó megállapításaival (pl. Griffiths et al., 2003), amely szembemegy azzal a régi, de még mindig érzékelhető sztereotípiával, amely szerint a videójátékokkal játszó emberek magányosak és nincsenek barátaik (Kowert et al., 2014; Schiano et al., 2014). Az impulzivitás és a szenzoros élménykeresés pszichológiai jellemzőkkel elsősorban a játékhasználati zavarral kapcsolatos kutatások foglalkoznak, és az eredmények alapján a videójátékok problémás (függő) használata szignifikáns pozitív együttjárást mutat mind az impulzivitassal (Salvarli & Griffiths, 2019), mind a szenzoros élménykereséssel (Mehroof & Griffiths, 2010). Ezek alapjan, s mivel a videdjatékok központi tulajdonsága, hogy izgalmasak és olyan élményeket nyújtanak, amelyek kifejezetten vonzóak azok számára, akik kedvelik az újszerű és intenzív élményeket, akár kockázatok árán is, várható volt, hogy az OLAAP 2019 kutatás során vizsgált problémamentes videójáték-használat is összefüggést mutasson a szenzoros élménykereséssel. A többváltozós bináris logisztikus regresszió eredményei alapján az aktuális videójáték-használat vegyes képet mutat a pszichológiai korrelátumok szempontjából. Összefügg az élettel való alacsonyabb általános elégedettséggel, a szenzoros élménykereséssel, az aggodalmaskodással és a mentalizáció / reflektív funkciók bizonyosság altípusával. Nem függ viszont össze az általános jólléttel, az impulzivitással, a ruminációval, " a testi tünetekkel és a mentalizáció/reflektív funkciók bizonytalanság altípusával." A vonatkozó szakirodalom kizárólag a problémás használat korrelátumait vizsgálja, a videójáték-használat korrelátumait nem. A nemzetközi kutatások eredményei alapján a problémás játék, avagy a játékhasználati zavar erős negatív kapcsolatban áll az élettel való elégedettséggel (Bargeron & Hormes, 2017; Mentzoni et al., 2011) és az impulzivitással (Ding et al., 2014; Yen et al., 2017), közepes negatív kapcsolatban áll a szenzoros élménykereséssel (Mehroof & Griffiths, 2010), gyenge negativ kapcsolatban all az altalanos jolléttel (Verlinden et al., 2021) és a ruminacidval (Kökönyei et al., 2019), és eltérő mértékű szignifikáns kapcsolatban áll a különböző, fizikai egészséggel kapcsolatos változókkal (Mánnikkö et al., 2020). Az aggodalmaskodás és a mentalizációra / reflektív funkciókra vonatkozóan nem találtunk szakirodalmi adatokat. 12 Rumináció: ha a válaszoló inkább hajlamos negatív érzelmein, azok okain és következményein rágódni. 13 A mentalizáció / reflektív funkciók bizonytalansága altípus: amikor a személy nem vagy csak nehezen képes figyelembe venni a mentális állapotok jellemzőit (pl. érzelmek, gondolatok, szükségletek) a saját és mások viselkedéseinek magyarázata során.
