Oldal 27 [27]
26 = KIRÄLY ORSOLYA - KORONCZAI BEATRIX - DEMETROVICS ZSOLT - PAKSI BORBALA
Az OLAAP 2019 eredményeivel leginkább összehasonlítható adat egy svéd,
16-80 év közötti felnőtt lakosság reprezentatív mintáján történő kutatás (Hen¬
zel g Hákansson, 2021) eredménye, melyben szintén a BSMAS (Andreassen et
al., 2016) mérőeszközt és egy 19 pontos küszöbértéket használták a problémás
használat meghatározására. A minta 5%-a érte el ezt a küszöbértéket.
A 18-34 év közötti budapesti felnőttek között a problémás közösségiol¬
dal-használat prevalenciája 4,9%, a kérdezést megelőző 30 napon közösségi
oldalt használók esetén pedig 5,296. Hasonló életkori sávban készült Reer, Festl
és Quandt (2020) kutatása, ahol 14 és 39 év közötti internethasználók repre¬
zentativ mintáján 2,790-ukat találták a közösségi oldalakat legalább néha hasz¬
nálók közül problémás használónak, bár más mérőeszközt használtak, mint a
BLS-ben használt kérdőív.
A problémás közösségioldal-használat szociodemográfiai mutatókkal való
összefüggéseit tekintve, eredményeinkkel egybehangzóan az életkor növeke¬
désével más vizsgálatok szerint is csökken a problémás használat előfordulása:
a legérintettebb korosztályt mindig a serdülők jelentik (Barbar et al., 2020;
Uram & Skalski, 2020; Cheng et al., 2021; Henzel & Hakansson, 2021). Cheng
et al. (2021), valamint Henzel és Hakansson (2021) értelmezése szerint az élet¬
kori mintazddast indokolhatja a digitaliseszk6z-hasznalat fiatalok közti elter¬
jedése és az ehhez fűződő kompetenciák nagyobb foka. Utóbbi adódik abból
is, hogy egyre fiatalabb korban találkoznak először közösségi oldalakkal, így
hamar megtanulják annak használatát. Mivel a fiatalabbak rutinszerűen hasz¬
nálják a közösségi médiát, előnyben is részesítik azt egyéb kommunikációs
eszközökkel szemben, és a gyakori használat nagyobb kitettséget jelent a füg¬
gőség kialakulása szempontjából. Az idősebb korosztály számára védelmet
jelentenek a függőség kialakulásával szemben azok a kötelezettségek és felada¬
tok, amelyek csökkentik a közösségi oldalakkal töltött időt az esetükben.
Ugyanakkor az olyan motivációs faktorok is fontosak lehetnek az életkori kü¬
lönbségeket illetően, mint a FOMO (fear of missing out), vagyis a kimaradástól
való félelem, amely a fiatalabbakra inkább jellemző, és amely szoros összefüg¬
gést mutat a problémás közösségimédia-használattal (Uram és Skalski, 2020).
Több tanulmány is kapcsolatot talált a problémás internethasználat (pl.
Bozkurt et al., 2018) és az elhízás, valamint a problémás közösségioldal-hasz¬
nálat és az elhízás között (pl. Jolliff et al., 2020). A mi eredményeink alapján a
magyarországi felnőtt lakosság körében nincs ilyen összefüggés. A további
oldal" terminus használata néhány példával történik (Facebook, Twitter), de nem tartal¬
maz egy átfogó definíciót. Ugyanakkor a kérdőívet kitöltők fejében eltérő fogalomhasz¬
nálat lehetséges (pl. a YouTube beletartozik-e a közösségi oldal körébe, vagy sem), ami
különböző válaszokhoz vezethet.