Page 26 [26]
A KÖZÖSSÉGI OLDALAK PROBLÉMÁS HASZNÁLATA ® 25
Páronkénti, nemkontrollált Többváltozós modell a
összefüggések a közösségi ! közösségi oldalakra vonat¬
oldalakra vonatkozó prob- ! kozó problémás használat
lémás használat rizikójával" ! rizikójának előrejelzésére?
OR [95% CI] p OR [95% CI] p
Ruminäciö 1,18 [1,13-1,22] | <0,001} 1,09 [0,99-1,20] 0,079
Aggodalmaskodas 1,35 [1,26-1,45] |<0,001 | 1,15 [0,97-1,37] 0,099
Testi tünetek 5,12 [3,25-8,08] |<0,001 | 2,02 [0,74-5,48] 0,169
Mentalizäciö: bizonyossäg 0,31 [0,22-0,42] | <0,001| 0,64 [0,33-1,26] 0,198
Mentalizáció: bizonytalanság 3,21 [2,05-5,03] | <0,001| 0,51 [0,17-1,58] 0,244
Megjegyzések. OR [95% Cl]: Esélyhanyados a kapcsolödö 95%-os konfidencia-intervallummal.
ref.: referenciakategória az adott változó tekintetében.
A többváltozós modellben szignifikáns (pc0,050) szerepet kapó változók szürke mezővel kerültek
kiemelésre.
* A prediktor-változót nem tartalmazza a többváltozós modell, mivel azon nagyszámú hiányzó adat
található.
3. A MAGYARORSZÁGI FELNŐTT LAKOSSÁG PROBLÉMÁS
KÖZÖSSÉGIOLDAL-HASZNÁLATA NEMZETKÖZI KONTEXTUSBAN
Az OLAAP 2019-es kutatásban vizsgált problémás közösségioldal-használat
prevalencia-értéke a magyarországi 18-64 éves népesség körében (6,199 a teljes
lakosság körében, 8,890 az elmúlt 30 napban közösségi médiát használók kö¬
rében) nehezen összevethető a korábbi kutatási eredményekkel, mert egyrészt
a 18-64 év közöttieket érintő reprezentatív mintán eddig még nem történt
prevalenciameghatározás, másrészt az elérhető kutatásokban különböző mé¬
rőeszközök felvételével történt a problémás közösségimédia-használat mérése,
illetve agyakran használt BSMAS (Andreassen et al., 2016) mérőeszköz esetén
különböző küszöbértékeket/metódusokat használtak az egyes mintákon a prob¬
lémas hasznalat definicidjara (ld. Cheng et al., 2021). A jelen kutatasban hasz¬
nált LPA-eljárás a csoportok meghatározására minden populáción egyedi, csak
az adott populáción értelmezhető. Az is nehezíti az eredmények összehason¬
líthatóságát, hogy a kutatások elég nagy hányadában specifikus közösségi ol¬
dalak használata esetében vizsgálták a problémás használatot (a leggyakoribbak
a kizárólag Facebook-használatot vizsgáló kutatások), nem pedig minden kö¬
zösségi oldalt tekintetbe véve," mint az OLAAP- vagy a BLS-vizsgálat esetén.
3 Abban az esetben, amikor a kérdés általában vonatkozik a közösségi oldalakra, az is ne¬
hezítheti a prevalencia-értékek összehasonlíthatóságát, hogy bizonytalan, mely közösségi
oldalakra gondoltak a kérdőívet kitöltők akkor, amikor számba vették a közösségiol¬
dal-használatukból adódó nehézségeiket. Az adott kérdőív instrukciójában a , közösségi