Oldal 20 [20]
Király Orsolya - Koronczai Beatrix - Demetrovics Zsolt - Paksi Borbála
A KÖZÖSSÉGI OLDALAK PROBLÉMÁS HASZNÁLATA
1. A KÖZÖSSÉGI OLDALAK PROBLÉMÁS HASZNÁLATÁNAK
ELTERJEDTSÉGE
A problémás közösségioldal-használat mértékét az OLAAP 2019 és a BLS 2019
kutatásban is a Bergen Közösségi Média Függőség Skálával (Bergen Social
Media Addiction Scale; BSMAS; Bányai et al., 2017; Andreassen et al., 2016)
mértük. A skála a közösségioldal-használattal kapcsolatos esetleges függőségi
tüneteket, problémákat (pl. kontrollvesztés, teljesítményromlás, megvonási
tünetek) méri. A problémás használat előfordulását látens profilelemzéssel (la¬
tent profile analysis; LPA) számoltuk ki. Az LPA-eljárás indikátorváltozójaként
a skála összpontszámát használtuk. A problémás közösségioldal-használattal
kapcsolatos kérdéseket - szintén mindkét kutatásban - egy, a közösségioldal¬
használat életprevalencia - és haviprevalencia-becslését lehetővé tevő szűrőkér¬
dés előzte meg. A BSMAS-kérdőívet csak azoktól vettük fel, akik az elmúlt 30
napban használtak közösségi oldalakat.
1.1. A közösségi oldalak problémás használatának elterjedtsége
a felnőtt lakosság körében
A magyarországi 18-64 éves népesség 74,990-a (t2,3) használt már közösségi
oldalakat valaha életében, és 71,0%-uk (+2,4) hasznalta őket a kérdezést meg¬
előző 30 napban is. A nemek között nem volt szignifikáns különbség egyik
esetben sem (I. táblázat). Azok, akik az elmúlt 30 napban használtak közösségi
oldalakat, saját becslésük alapján hetente atlagosan 10,26 drat (SD=8,73) tol¬
töttek ezzel a tevékenységgel. A nemi különbségek a heti közösségioldal-hasz¬
nälattal töltött idö eseten sem szignifikänsak (ferfiak = 10,66 öra (SD=9,49),
nök = 9,92 öra (SD=8,03); t=1,29(943), p=0,197).
A problémás használat előfordulásának kiszámítására végzett LPA-elemzés
során folyamatosan növeltük a vizsgált osztályok számát, és az illeszkedési
mutatók, valamint a L.o0-Mendell-Rubin-teszt alapján a kétosztályos megoldás