Oldal 8 [8]
OCR
Király Orsolya - Koronczai Beatrix - Demetrovics Zsolt - Paksi Borbála PROBLÉMÁS INTERNETHASZNÁLAT 1. A PROBLÉMÁS INTERNETHASZNÁLAT ELTERJEDTSÉGE A problémás internethasználat mértékét az OLAAP 2019 és a BLS 2019 kutatásban is a Problémás Internethasználat Kérdőív (Problematic Internet Use Questionnaire; PIUQ; Demetrovics et al., 2004, 2008) röviditett, 9 teteles vältozatäval (Koronczai et al., 2011) mértük. A skäla a problémäs internethasznälattal kapcsolatos függőségi tüneteket, problémákat (pl. megvonási tünetek, feladatok elhanyagolása, konfliktusok a családtagokkal az internethasználat miatt) méri." A problémás internethasználattal kapcsolatos kérdéseket — szintén mindkét kutatásban - egy, az internethasználat életprevalencia- és haviprevalencia-becslését lehetővé tevő szűrőkérdés előzte meg. A PIUO-kérdőívet csak azoktól vettük fel, akik az elmúlt 30 napban (is) interneteztek. 1.1. A problémás internethasználat elterjedtsége a felnőtt lakosság körében A magyarországi 18-64 éves népesség 83,8%-a (+2,0) internezett mar életében, és 81,6%-uk (+2,1) internetezett a kérdezést megelözö 30 napban is. A nemek között nem volt szignifikáns különbség egyik esetben sem (I. táblázat). Az elmúlt 30 napban internetezők hetente átlagosan 14,31 örät (SD=10,38) töltöttek internetezéssel. A nemi különbségek a heti internetezéssel töltött idő esetén sem szignifikänsak (ferfiak = 14,67 öra (SD=10,72), nök = 14,00 öra (SD=10,08); t=1,05(1091), p=0,293). A 18-64 éves lakosság körében a problémás internethasználat rizikójának eléfordulasa 5,9% (+1,3), a kérdezést megelőző 30 napon internetezők körében pedig 7,4%-os (41,7). A ferfiak &s nök között nem volt szignifikäns különbség ebböl a szempontböl sem (x?(2)=3,10; p=0,212; V=-0,05) (1. táblázat). 1 Azokat tekintettük a probl&mäs internethasznälat riziköjäval jellemezhetök csoportjäba tartozónak, akiknél a Problémás Internethasználat Kérdőív 9 tételes változatának (Koronczai et al., 2011) összpontszáma elérte a 22-es küszöbértéket.
