Király Orsolya - Koronczai Beatrix - Demetrovics Zsolt - Paksi Borbála
 PROBLÉMÁS INTERNETHASZNÁLAT
 1. A PROBLÉMÁS INTERNETHASZNÁLAT ELTERJEDTSÉGE
 A problémás internethasználat mértékét az OLAAP 2019 és a BLS 2019 kuta¬
 tásban is a Problémás Internethasználat Kérdőív (Problematic Internet Use
 Questionnaire; PIUQ; Demetrovics et al., 2004, 2008) röviditett, 9 teteles väl¬
 tozatäval (Koronczai et al., 2011) mértük. A skäla a problémäs internethasznä¬
 lattal kapcsolatos függőségi tüneteket, problémákat (pl. megvonási tünetek,
 feladatok elhanyagolása, konfliktusok a családtagokkal az internethasználat
 miatt) méri." A problémás internethasználattal kapcsolatos kérdéseket — szin¬
 tén mindkét kutatásban - egy, az internethasználat életprevalencia- és havip¬
 revalencia-becslését lehetővé tevő szűrőkérdés előzte meg. A PIUO-kérdőívet
 csak azoktól vettük fel, akik az elmúlt 30 napban (is) interneteztek.
 1.1. A problémás internethasználat elterjedtsége a felnőtt lakosság körében
 
A magyarországi 18-64 éves népesség 83,8%-a (+2,0) internezett mar életében,
 és 81,6%-uk (+2,1) internetezett a kérdezést megelözö 30 napban is. A nemek
 között nem volt szignifikáns különbség egyik esetben sem (I. táblázat). Az
 elmúlt 30 napban internetezők hetente átlagosan 14,31 örät (SD=10,38) töltöt¬
 tek internetezéssel. A nemi különbségek a heti internetezéssel töltött idő esetén
 sem szignifikänsak (ferfiak = 14,67 öra (SD=10,72), nök = 14,00 öra (SD=10,08);
 t=1,05(1091), p=0,293).
 
A 18-64 éves lakosság körében a problémás internethasználat rizikójának
 eléfordulasa 5,9% (+1,3), a kérdezést megelőző 30 napon internetezők körében
 pedig 7,4%-os (41,7). A ferfiak &s nök között nem volt szignifikäns különbség
 ebböl a szempontböl sem (x?(2)=3,10; p=0,212; V=-0,05) (1. táblázat).
 
 
1 Azokat tekintettük a probl&mäs internethasznälat riziköjäval jellemezhetök csoportjäba
 tartozónak, akiknél a Problémás Internethasználat Kérdőív 9 tételes változatának (Ko¬
 ronczai et al., 2011) összpontszáma elérte a 22-es küszöbértéket.