Oldal 180 [180]
OCR
A hatalom és a falusi munkásság a Kádár-korszakban s 179 kásságnál, a vidéki városok munkásságánál és a falun élő munkásságnál figyelembe kell venni az eltérő helyzetet.""? Az 1970. január 13-i PB-ülés végül csak egy állásfoglalást fogadott el azzal, hogy a kongresszusi munkálatokba majd be kell építeni a főbb megállapításokat. A városi munkásság érdekeinek védelme címén fellépő reformellenes erők ezzel nem igazán lehettek elégedettek, ráadásul a X. pártkongresszussal kapcsolatos várakozásaik sem teljesültek. Álláspontjuk iránt fogadókésszé Kádár csak az 1970 végén bekövetkezett lengyel válság után vált." Kádár így foglalta össze a magyar vezetés számára levonható tanulságokat: , Szeretném kimondani - bár nem vagyok babonás -, a lengyelországi események tanulságait komolyan kell venni. Akármilyen keserves, de ez ingyen segítség a mi munkánkhoz, aminek nem figyelembe vétele komoly mulasztás volna. [...)] Nem azt mondom, hogy nálunk ilyen a helyzet, de a Lengyelországban történtek mondanak nekünk valamit." Kádár módosuló álláspontja jó hivatkozási alapot adott az ún. munkásellenzék számára. Jól mutatja ezt az 1971. május 4-8. között megrendezett XXII. szakszervezeti kongresszus általános hangulata. Gáspár Sándor főtitkár a szakszervezetek társadalmi szerepét abban jelölte meg, hogy felhívják a figyelmet a szocialista társadalomban felbukkanó érdekellentétekre azért, hogy így megelőzhetővé váljon a társadalmi konfliktus. A nagyüzemi munkások helyzetével foglalkozva szóvá tette: ,, Politikai érdekeink is megkövetelik, hogy a nagyüzemekben dolgozókra nagyobb figyelmet fordítsunk, jobban odafigyeljünk javaslataikra, észrevételeikre, véleményükre. Nagyüzemeink iparunk legerősebb bázisai. Az itt dolgozók jelentik munkásosztályunk gerincét, legöntudatosabb, legtapasztaltabb részét. Élet- és munkakörülményeik javítására ennek megfelelő figyelmet kell fordítanunk."" (Kiemelés az eredetiben) Az 1972-es év meghozta az egyre erősödő szovjet kritikákat. 1972 februárjában a híres zavidovói találkozón Brezsnyev szovjet pártfőtitkár kitért arra is, hogy tudomása szerint Magyarországon a munkásosztály életszín7. MNL OL M-KS-288. f. 5. cs. 509. ő. e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1970. január 13-án tartott üléséről 1. napirend: Jelentés a munkásosztály helyzetéről szóló 1958-as KB-határozat végrehajtásáról, a munkásosztály jelenlegi helyzetéről. 7": " Lengyelországban 1970 decemberében a kormány áremelési intézkedésének bejelentését követően Gdanskban, majd mas varosokban is sztrajkokra és utcai megmozdulásokra került sor, melyeknek halálos áldozatai is voltak. Az események hatására személycserék következtek be: a lengyel kommunista párt első titkára, Gomulka lemondott, s a helyére Gierek került, majd az átalakított kormány árstopot és béremelést jelentett be. Az MSZMP BB több alkalommal is tárgyalta önálló napirendi pontként a lengyel helyzetet, majd KB-ülésén is volt róla szó. Lásd MNL OL M-KS 288. f. 5. cs. 540. Ő. e; 5. CS. 542. Ő. e; 4. CS. 111. Ő. e. 7 MNL OL M-KS-s. cs. 548. ő. e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1971. március 9-i üléséről. 7 Megkezdte tanácskozását a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusa. Népszava 99. (1971) 104. sz. 1.
