Oldal 177 [177]
176 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal
mát, amely igencsak távol állt attól, amelyet a hatalom a szocialista munkás¬
osztállyal kapcsolatban vallott."
A falusi munkásság sajátos életformája azonban nemcsak ideológiai téren
okozott feszültséget. Közismert, hogy az 1960-as évek utolsó harmadában
az új gazdasági mechanizmus hatására érzékelhetőbbé és erőteljesebbé vál¬
tak a jövedelemkülönbségek." A korabeli médiában elsősorban azt hangsú¬
lyozták, hogy a szövetkezeti parasztság jövedelmei gyorsabban növekedtek,
mint a munkásságé. A valós helyzet ennél jóval differenciáltabb volt, hiszen
mindkét nagy társadalmi tömb maga is erőteljes belső tagoltságot mutatott.
Az viszont igaz, hogy az általunk vizsgált csoport átlagos jövedelme megha¬
ladta mind a téeszparasztság, mind az ipari munkásság átlagát. Ebben nagy
szerepet játszott, hogy a mezőgazdasági reformintézkedések következtében
a téeszben dolgozó családtagjuk mind a közös, mind a háztáji gazdaságból
növekvő jövedelemre tett szert. Tehát ezek a családok - miközben az önellá¬
tásuk biztosított volt - növekvő mezőgazdasági jövedelemre tettek szert. Eb¬
ből a gazdaságba alig forgattak valamit vissza, tehát a jövedelmük nagyobb
részét fogyasztási célú beruházásokra tudták fordítani. Tartós fogyasztási
cikkeket kezdtek vásárolni, s emellett sokan házépítésbe, felújításba kezd¬
tek."
Ezzel párhuzamosan a városi ipari munkásság többsége csak túlórázással
tudta megvásárolni a vágyott fogyasztási javakat, s bár nagy erőkkel folyt a
tizenöt éves lakásépítési program, a lakáshoz jutás még mindig nagy problé¬
mát jelentett." E csoport frusztrációja 1968 után erősödött fel igazán, amikor
is szembesült az új gazdasági mechanizmussal bevezetett nyereségrészesedési
rendszerrel. Míg a vezetők év végi részesedésként igen jelentős összeget, akár
éves bérük 8090-át megkaphatták, addig az egyszerű dolgozók éves bérük
mindössze 1590-ára számíthattak nyereségként.? Az új nyereségrészesedési
rendszer rendkívül megnövelte a gazdasági vezetők és a munkások közötti
anyagi egyenlőtlenséget, nem csoda tehát, ha a korabeli hangulatjelentések
szerint , az üzemekben vezetőellenes hangulat alakult ki"."" Egy ilyen feszült¬
5 Az ingázók eletformäjät bíráló propaganda-kampány felhasználta a Ludas Matyi c. vicclapot is.
Lásd: Kisőrsi Zsófia: Érzelmek, ingázók, karikatúrák, Ludas Matyi. In: Valuch Tibor-Lukács Ani¬
kó-Tóth Árpád (Szerk.): Az érzelmek története. Bp. 2019. 437-461.
© MNL OL M-KS-288. f. 15. cs. 188. ő. e. A KSH jelentése a jövedelmi színvonal és jövedelemszóródás
alakulásáról az 1967-1969 években.
a Ispdn A.: A varos vidéke i. m. 148-165.
8 Valuch T.: Magyar hétkéznapok i. m. 167-180.
Berend T. Ivan: A magyar gazdasägi reform ütja. Bp. 1988. 280-282.
6+ Bartha Eszter: A munkások útja a szocializmusból a kapitalizmusba Kelet-Európában, 1968-1989.
Bp. 2009. 78-100; Mark Pittaway: Accommodation and the Limits of Economic Reform: Industri¬
al Workers during the Making and Unmaking of Kádárs Hungary. In: Peter Hübner-Christoph
Kleßmann-Klaus Tenfelde (Eds.): Arbeiter im Staatssozialismus. Ideologischer Anspruch und So¬
ziale Wirklichkeit. (Zeithistorische studien 31.) Köln 2005.