Page 172 [172]
A hatalom és a falusi munkásság a Kádár-korszakban « 171
Általános tendenciaként figyelhető meg, hogy ha idősebb volt a családfő,
akkor ő lépett be a téeszbe, s a keresőképes fia(i) vállaltak mezőgazdaságon
kívüli munkát, ha viszont a gyerekek még kicsik voltak, akkor többnyire
a családfő vált munkássá vagy alkalmazottá, s ilyenkor általában a feleség
vagy egy idősebb családtag lépett be a téeszbe.
Az új munkahely gyakran állami gazdaság vagy erdőgazdaság volt, hi¬
szen ez a fajta munka nem állt túlságosan tavol az addigi életformajuktol.
Mind a két említett gazdasági terület dolgozói munkásnak számítottak, ezért
megillette őket a mezőgazdaságinál jóval kedvezőbb nyugdíj- és társadalom¬
biztosítási ellátás. De lehetett az új munkahely ipari üzem vagy építkezés is,
amely egyúttal a napi vagy heti ingázás terheinek vállalását is maga után
vonta."
Ha a korábbi birtoknagyságot vesszük figyelembe, akkor azt mondhatjuk,
hogy a kisebb földterülettel rendelkező családokból hamarabb megindult
a mezőgazdaságból való kilépés, mint a módosabb gazdák esetén. Ebben az
is szerepet játszott, hogy az ő családjaikban már adottak voltak a minták és
a tapasztalatok. A több földdel rendelkezők döntését nagymértékben befo¬
lyásolta, hogy ők vitték be a legnagyobb értékű állatállományt, felszerelést és
a legtöbb földet a téeszbe, így érthető módon a korábbi vagyonuk sorsának
alakulását a téeszben is figyelemmel akarták kísérni. Annál is inkább, mert
a megelőző évek tapasztalatai alapján erősen bíztak abban, hogy előbb-utóbb
ezt a kollektivizálást is követi egy feloszlási hullám. Legrosszabb esetben pedig
úgy kalkuláltak, hogy kivárják a hároméves kilépési tilalom végét, s majd ak¬
kor lépnek ki. 1962-1963-ra azonban kiderült, hogy hiábavaló volt az évekig
tartó kivárás, nem lesz esély az egyéni gazdálkodáshoz való visszatéréshez.
A három év leteltével ugyan beadhatták a kilépési kérelmüket, de a téeszek ¬
élvezve a felsőbb szervek hallgatólagos támogatását -— különböző ürügyekre
hivatkozva, törvényellenesen ugyan, megtagadták a föld kiadását."
A falusi családoknak tehát újból át kellett gondolniuk jövőbeni megélhe¬
tésüket. A gazdatársadalom döntő többsége számára tehát nem 1961-ben fe¬
jeződött be a kollektivizálás, hanem két-három évvel később. Érdekes módon
azonban a kutatás eddig csak kevés figyelmet fordított erre a fontos társada¬
lompszichológiai fordulópontra.
4° Ispán Ágota: , Én szerintem megkóstoltam mind a kettőt". A foglalkozás átrétegződése Leninváros
környéki falvakban. In: Bögre Zsuzsanna-Keszei András-Ö. Kovács József (Szerk.): Az identitások
korlátai. Traumák, tabusítások, tapasztalattörténetek a II. világháború kezdetétől. Bp. 2012. 175-179.
n Nem engedhetjük, hogy a tagok egy része kilépjen, mert ez kaput nyitna a tagok nagyobb arányú
kiáramlásának és nagyon súlyos következményekhez vezetne." MNL OL M-KS-288. f. 5. cs. 263. ő.
e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1962. június 12-i üléséről. 5. napirend: Jelentés a tsz-ekből való
kilépési törekvések vizsgálatáról.