Oldal 170 [170]
OCR
A hatalom és a falusi munkásság a Kádár-korszakban s 169 Az utóbb említett javaslatok több ponton is eltértek a szovjet kolhozformától, ami rögtön csatasorba állította akeményvonalas minisztériumi vezetőket, élükön Dögei Imrével." Nekik azonban 1959 őszére kevés adu maradt a kezükben, ugyanis az a politika, amit a kollektivizálás befejezésre javasoltak, formai sikert hozott ugyan, de közben rendkívül súlyos munkaerő- és termelési problémákat okozott. Fehér Lajos és csapata végül meg tudta győzni a legfelső politikai vezetést, hogy átmeneti engedményként engedélyezze a téeszekben a szovjet kolhozformától eltérő megoldásokat." Így sikerült bővíteni a háztáji gazdálkodás körét, s bevezetni olyan munkadíjazási formákat, amelyekkel a munkaegységrendszernél sokkal jobban tudták motiválni a téeszekbe bekényszerülő új tagságot. (Például: családi művelés, természetbeni premizálás stb.) A magyar kollektivizálás fontos sajátosságaként szokták kiemelni, hogy az a mezőgazdasági kistermelés integrálásával valósult meg.?? Kettős foglalkozás - hármas jövedelem A kollektivizálás 1961-es befejezésével az addigi 1 600 000 egyéni gazdaság helyén 4200 téesz jött létre, s mindössze 160 000 egyéni gazdaság működött tovább." Ez a nagy átrendeződés azt is jelentette, hogy nagyrészt megszűnt az a sokat bírált kétlakiság, amelynek keretében az iparban, építőiparban, közlekedésben stb. dolgozó falusiak egyéni gazdálkodást is folytattak. Ugyanakkor az ipari és mezőgazdasági kettős foglalkozás a család szintjén fennmaradt, sőt, széles körben tovább terjedt. A hatalom várakozásaitól eltérően az vált jellemzővé, hogy egy családból csak egy tag lépett be a téeszbe, egy másik családtag pedig kilépett a mezőgazdaságból. Jól mutatja ezt, hogy az 1959-1961 közötti időszakban a mezőgazdasági keresők száma 350 ezer fővel csökkent. Milyen tényezőkkel magyarázható a falusi családok tömeges több lábra állása? Legelőször is azzal, hogy a téeszekből származó jövedelem olyan kevés és rendszertelen volt, hogy arra nem lehetett alapozni a család megélhe30 Ez a vita 1957-1958 folyamán több felvonásban zajlott. Erről bővebben lásd: Sipos L.: Kolhozosítás vagy szövetkezetesites? i. m. 443-458. 3 Varga Zs.: Az agrärlobbi i. m. 83- 96. ® Lampland, M.: The Object of Labour i. m. 335-357; Swain, N.: Collective farms which work? i. m. 2550. ® Mezögazdasägunk a szocialista ätszervezes idejen i. m. 147. 4 Egy teeszcsalädra 1,2 téesztag jutott országos átlagban, holott korábban ez az arány jóval nagyobb volt. Mezőgazdasági Statisztikai Zsebkönyv. Bp. 1964. 270. 35 " MNL OL M-KS-288. f. 17. cs. 5. ő. e. A KSH feljegyzése a paraszti családok és a paraszti népesség számának alakulásáról.
