Page 170 [170]
A hatalom és a falusi munkásság a Kádár-korszakban s 169
Az utóbb említett javaslatok több ponton is eltértek a szovjet kolhozfor¬
mától, ami rögtön csatasorba állította akeményvonalas minisztériumi veze¬
tőket, élükön Dögei Imrével." Nekik azonban 1959 őszére kevés adu maradt
a kezükben, ugyanis az a politika, amit a kollektivizálás befejezésre javasol¬
tak, formai sikert hozott ugyan, de közben rendkívül súlyos munkaerő- és
termelési problémákat okozott.
Fehér Lajos és csapata végül meg tudta győzni a legfelső politikai vezetést,
hogy átmeneti engedményként engedélyezze a téeszekben a szovjet kolhoz¬
formától eltérő megoldásokat." Így sikerült bővíteni a háztáji gazdálkodás
körét, s bevezetni olyan munkadíjazási formákat, amelyekkel a munkaegy¬
ségrendszernél sokkal jobban tudták motiválni a téeszekbe bekényszerülő új
tagságot. (Például: családi művelés, természetbeni premizálás stb.) A magyar
kollektivizálás fontos sajátosságaként szokták kiemelni, hogy az a mezőgaz¬
dasági kistermelés integrálásával valósult meg.??
Kettős foglalkozás - hármas jövedelem
A kollektivizálás 1961-es befejezésével az addigi 1 600 000 egyéni gazdaság
helyén 4200 téesz jött létre, s mindössze 160 000 egyéni gazdaság műkö¬
dött tovább." Ez a nagy átrendeződés azt is jelentette, hogy nagyrészt meg¬
szűnt az a sokat bírált kétlakiság, amelynek keretében az iparban, építőipar¬
ban, közlekedésben stb. dolgozó falusiak egyéni gazdálkodást is folytattak.
Ugyanakkor az ipari és mezőgazdasági kettős foglalkozás a család szintjén
fennmaradt, sőt, széles körben tovább terjedt. A hatalom várakozásaitól elté¬
rően az vált jellemzővé, hogy egy családból csak egy tag lépett be a téeszbe,
egy másik családtag pedig kilépett a mezőgazdaságból. Jól mutatja ezt, hogy
az 1959-1961 közötti időszakban a mezőgazdasági keresők száma 350 ezer
fővel csökkent.
Milyen tényezőkkel magyarázható a falusi családok tömeges több lábra
állása? Legelőször is azzal, hogy a téeszekből származó jövedelem olyan ke¬
vés és rendszertelen volt, hogy arra nem lehetett alapozni a család megélhe¬
30 Ez a vita 1957-1958 folyamán több felvonásban zajlott. Erről bővebben lásd: Sipos L.: Kolhozosítás
vagy szövetkezetesites? i. m. 443-458.
3 Varga Zs.: Az agrärlobbi i. m. 83- 96.
® Lampland, M.: The Object of Labour i. m. 335-357; Swain, N.: Collective farms which work? i. m. 25¬
50.
® Mezögazdasägunk a szocialista ätszervezes idejen i. m. 147.
4 Egy teeszcsalädra 1,2 téesztag jutott országos átlagban, holott korábban ez az arány jóval nagyobb
volt. Mezőgazdasági Statisztikai Zsebkönyv. Bp. 1964. 270.
35 " MNL OL M-KS-288. f. 17. cs. 5. ő. e. A KSH feljegyzése a paraszti családok és a paraszti népesség szá¬
mának alakulásáról.