Oldal 169 [169]
168 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal
foglalkoztatásúák megkülönböztetett adóztatásának bevezetése nem hozná
meg a megoldást."
Az Erdei Ferenc és munkacsoportja a kétlakiságot nem politikai, hanem
gazdasági szempontból közelítette meg. Ezt lehetővé tette, hogy az általa ve¬
zetett Mezőgazdasági Üzemtani Intézet kétszáz parasztgazdaságra kiterjedő
vizsgálatot folytatott." A kétlaki gazdaságok üzemi viszonyai alapján azzal
magyarázták a szövetkezettel szembeni ellenállásukat, hogy , a kettős jöve¬
delem a legtöbb esetben olyan életszínvonalat biztosít, ami falusi és városi
viszonylatban is az átlagosnál magasabb, lényegében tehát a jobban élők cso¬
portjába emeli a kétlakiakat".?
Azzal, hogy Erdeiék kimondták, miszerint a kétlakiság nem politikai, ha¬
nem jövedelmi kérdés, nagy támogatást adtak a reálpolitikát képviselő Fehér
Lajos-féle csoportnak. A vizsgálati anyagok alapján a Mezőgazdasági Osz¬
tály két irányban tett javaslatokat. Úgy vélték, hogy földfelajánlást a hivatás¬
szerűen nem földműveléssel foglalkozó személytől az év bármely idősza¬
kaszában el lehet fogadni, sőt, ezt azzal is lehet ösztönözni, hogy elengedik
annak felgyülemlett adótartozását." Erőteljesen támogatták az ún. pártoló
tagság bevezetését, amely lehetővé tette, hogy állami, szövetkezeti vagy tár¬
sadalmi szervnél munkaviszonyban álló személyt is fel lehessen venni téesz¬
tagnak, úgy, hogy neki közös munkát nem kell végeznie. Ugyanakkor a föld,
az állatállomány és a gazdasági felszerelés bevitelére vonatkozó kötelezettség
ugyanúgy vonatkozna rá is, mint a többi belépére.”*
Az osztály javaslatainak másik vonulata már egy hosszabb távú probléma¬
kezelés részét képezte. A kétlakiakat csak úgy lehet megnyerni, hogy a téesz¬
ből származó jövedelem eléri azt a szintet, amit addig a kis gazdaságukból
nyertek. Ennek érdekében biztosítani kell a számukra a korábbinál nagyobb,
max. 1 kh területű háztáji gazdaságot, továbbá a munkaegységrendszert ki¬
egészítő természetbeni díjazás bevezetésével azt a lehetőséget, hogy évközben
kapja meg azt a takarmánymennyiséget, ami az allattartasahoz sziikséges.”
4 MNL OL M-KS-2838. f. 28. cs. /1959/ 1. 6. e. Jelentés ,,a kétlakiság politikai, gazdasági problémái, kü¬
lönös tekintettel a mezőgazdaság szocialista átszervezésére? tárgyú vizsgálat eredményeiről.
5 Varga Zs.: Az agrarlobbi i. m. 63-64.
26 MNL OL M-KS-2838. f. 28. cs. /1959/ 1. 6. e. Jelentés ,,a kétlakiság politikai, gazdasági problémái, kü¬
lönös tekintettel a mezőgazdaság szocialista átszervezésére? tárgyú vizsgálat eredményeiről.
7 Lasd a mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas területek kialakításáról szóló 1959. évi
24. sz. törvényerejű rendeletet és a végrehajtásáról rendelkező 16/1959. FM sz. rendeletet. TRHGy
1959. 145-148., 425-430.
Lásd a termelőszövetkezeti pártoló tagságról szóló 1959. Evi 22. sz. törvényerejű rendeletet. TRHGy
1959. 141.
» "A háztáji gazdaság megengedett földterülete nem volt arányban a háztájiban tartható állatállomány
nagyságával. Emiatt a tagság egy része arra törekedett, hogy a takarmányt a közös gazdaság termé¬
séből szerezzék meg. Éppen ezért terjedt el a termékrészesedés főképp a takarmánynövények (ku¬
korica, szálastakarmány) termelésében.