OCR
A hatalom és a falusi munkásság a Kádár-korszakban s 167 juk, továbbra is kitartottak a földmagántulajdonuk mellett, oly módon, hogy a munkásként dolgozó családfő megtartotta munkahelyét, s valamelyik családtag, például a feleség lépett be a földdel a termelőszövetkezetbe. Ráadásul az újabb átszervezés során a hatalomnak azzal is szembesülnie kellett, hogy a nagyobb birtokú paraszti családok sok helyütt követni kezdték a kétlakiak példáját, azaz a család legértékesebb munkaereje nem a téeszbe lépett be, hanem olyan termelési ágban helyezkedett el, ahol biztos havi bérre számíthatott, s emellett megillették az egyéb (például: társadalombiztosítási) juttatások is. Ez az egyre inkább terjedő alkalmazkodási stratégia arra késztette az MSZMP vezetdit, hogy valaszlépéseket dolgozzanak ki. Ehhez legelőször is az adott helyzet ismeretére volt szükségük, ezért országos hatáskörű vizsgálatot rendeltek el a kétlakiság témakörében.? Ez már önmagában is fontos lépés volt, hiszen jelezte, hogy a pártvezetés nem elégedett meg a hivatalos ideológia által nyújtott útmutatással. Nagy jelentősége lett annak is, hogy a koordinálást a KB mellett működő osztályok közül a Fehér Lajos irányítása alatt álló Mezőgazdasági Osztályra bízták, s a nagy befolyással bíró PTO csak besegített a vizsgálat lebonyolításába. Ebből következően az előzetes vizsgálati koncepciót is a Mezőgazdasági Osztály készítette el, s neki volt döntő szerepe abban, hogy a munkába tudományos kutatóműhelyeket (MTA Mezőgazdasági Üzemtani Intézet, MTA Közgazdaságtudományi Intézet) is bevontak. Az osztály segítséget kért még a KSH Közgazdasági Főosztályától, valamint a Pénzügyminisztériumtél is. A PTO feladata volt, hogy az ún. ipari (Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya, Komárom, Veszprém) és mezőgazdasági megyékben (Szabolcs-Szatmár, Csongrád) is készüljenek összefoglalók a kétlakiságról, s ezen osztály dolga volt, hogy a szakszervezeteket is bevonja a vizsgalatba.” A KB Mezőgazdasági Osztály által koordinált vizsgálat megállapításai nem az ideálisnak tekintett munkásosztályképből indultak ki, hanem a valós szociális viszonyok, életkörülmények és társadalmi tagolódás bemutatására irányultak. Ezzel összefüggésben a kétlakiakkal szemben korábban folytatott politikát is kritikával kezelték. E téren legbátrabbnak a Pénzügyminisztérium által készített anyag bizonyult. , A múlt tapasztalatai alapján a kettős2 ~MNL OL M-KS-288. f. 28. cs. /1959/ 1. ő. e. Jelentés , a kétlakiság politikai, gazdasági problémái, különös tekintettel a mezőgazdaság szocialista átszervezésére? tárgyú vizsgálat eredményeiről. 3 — Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezete, Bányász Szakszervezeti Központ, Mezőés Erdőgazdasági Dolgozók Szakszervezete, Közlekedés- és Szállítási Dolgozók Szakszervezete, Vasutas Szakszervezet.