Seite 167 [167]
166 s A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal
osztálytradícióval, munkatapasztalatokkal nem rendelkező munkásosztály
alakult ki. Becslések szerint a mostani munkásoknak mintegy 4096-a szár¬
mazik munkáscsaládból, de ennél kisebb része dolgozott a felszabadulás előtt
is munkásként. Kb. egyharmada csak néhány éve dolgozik az iparban. Mind¬
ez kihatott a munkásosztály öntudatára, szakmai képzettségére, a munkához
és a szocialista tulajdonhoz való viszonyára. Megnőtt soraiban az átmeneti
elemek száma, a segédmunkások, nők, átképzősök aránya. A legtöbb újmun¬
kás a nehézipar különböző ágazataiba került."
Az üzemek legelmaradottabb rétegének - politikai és kulturális téren
egyaránt - a kétlakiakat tartották: , sajátos helyzetüknél fogva a kistulajdo¬
nosi mentalitást képviselik az üzemben, gondolkodásuk, életmódjuk sokban
elüt a városi és a telepeken élő munkásokétól. Többségük sem az üzem, sem
a falu politikai és társadalmi életében nem vesz részt, részben mert sokat uta¬
zik, és mert földje is leköti. Politikai kérdésekben tájékozatlanok, az ellen¬
séges propaganda könnyen hat rájuk."" Az utóbbi mondatok egyértelműen
jelezték, mi is volt a baj velük: földtulajdonnal rendelkeztek, ebből adódóan
kistulajdonos mentalitásuk volt, s emiatt a hivatalos ideológia szerint politi¬
kailag megbízhatatlannak számítottak. Ha felidézzük, hogy az összes egyéni
gazdaság akkori területének egytized része, körülbelül 1 millió kh tartozott
hozzájuk, akkor egyértelműen kiderül, hogy nem annyira a birtokolt föld¬
terület nagysága jelentette a gondot, hanem e réteg létszáma.
A kollektivizálás előestéjén a jelentés így összegezte a kétlakiakkal kap¬
csolatos probléma lényegét: , azok a munkások és törpeparasztok, akik
egyébként osztályhelyzetüknél fogva, a népi demokráciának, a szocialista
építésnek a legszilárdabb bázisát kellene, hogy képezzék, a valóságban sok
esetben nem támogatói, hanem ellenzői a falu szocialista építésének".
Az 1958-1959 telén indított kampány megerősítette az előzetes tapasz¬
talatokat, azaz újra kiderült, hogy a válaszút elé állított kétlaki csak ritkán
vált meg a földjétől, tehát sem ingyen, sem térítés ellenében nem adta át az
államnak a földjét." A pártvezetés interpretációja szerint a kétlakiak hiába
töltöttek el éveket a munkásosztály körében, ez a közeg nem sokat hatott rá¬
®» _MNL OL M-KS-288. f. 5. cs. 95-96. ő. e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1958. szeptember 23-án
tartott üléséről. 1. napirend: Jelentés a munkásosztály politikai, gazdasági, kulturális helyzetéről és
vezető szerepének érvényesüléséről.
5 MNL OL M-KS-2838. f. 5. cs. 95-96. 6. e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1958. szeptember 23-án
tartott üléséről. 1. napirend: Jelentés a munkásosztály politikai, gazdasági, kulturális helyzetéről és
vezető szerepének érvényesüléséről.
7. MNL OL M-KS-288. f. 5. cs. 95-96. ő. e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1958. szeptember 23-án
tartott üléséről. 1. napirend: Jelentés a munkásosztály politikai, gazdasági, kulturális helyzetéről és
vezető szerepének érvényesüléséről.
» MNLOLM-KS-288. f. 28. cs. /1959/ 3. ő. e. A Központi Bizottság 1958. decemberi határozatának vég¬
rehajtása a megyékben.