Oldal 166 [166]
A hatalom és a falusi munkásság a Kádár-korszakban s 165
Az 1957-ben lebonyolított földvásárlási ügyletekből a nem mezőgazdasági
lakosság részesedése országos átlagban 16-1896 volt. Ennél jóval magasabb
volt az arány a tipikusan kétlaki megyékben. A vásárolt területek átlaga 1-1,4
kh volt."
A felélénkült földvásárlási kedv 1958 második felében kezdett csitulni az¬
zal párhuzamosan, hogy az írott sajtó és a rádió híradásaiban egyre több
szó esett a nagyüzemi mezőgazdaság előnyeiről és fölényéről a kisüzemi gaz¬
dálkodással szemben." Az MSZMP vezető testületei ekkor már nagy erők¬
kel készülődtek az újabb kollektivizálási kampányra. Igyekeztek sorra venni
minden olyan tényezőt, amely a korábbi átszervezéseknél problémaként je¬
lentkezett. Ezek között szerepelt a kétlakiság is. Nevezetesen az, hogy a me¬
gyei, járási szervek tapasztalatai azt mutatták, hogy a kétlakiak — különösen,
ha kisebb földterülettel rendelkezőkről volt szó - igen erősen ellenálltak a be¬
lépésnek. A magyar eset megcáfolni látszott tehát azt a lenini tételt, misze¬
rint a parasztságon belül a kétlakiakat a legkönnyebb a munkásosztály mellé
felsorakoztatni.
Az igazi gondot a kétlakiság tömegessé válása jelentette, azaz az erőltetett
ütemű iparfejlesztés nagy munkaerő-szükséglete révén a mezőgazdaságból
nagy számban áramlottak be az iparba olyanok, akik a családjuk révén fenn¬
tartották a mezőgazdasági kistermelést is. A KSH 1957-es reprezentatív felvé¬
tele alapján 650 000-re becsülték azoknak az egyéni gazdálkodó családoknak
a számát, ahol egy vagy több családtag a mezőgazdaságon kívül rendszeresen
bérmunkát vállalt." Ez az összes egyéni gazdálkodó család 35%-ät jelentet¬
te. Fontos utalni arra is, hogy ez az arány a különböző birtokkategóriákban
a következőképpen alakult: az 1 kh-on aluli gazdaságok között 6490, 1-3 kh
közti gazdasägoknäl 34%, mig a 3-5 kh közti gazdaságoknál 1790."
A kétlakisag elemzésénél az MSZMP vezető szervei nagymértékben ta¬
maszkodtak az 1958-as ún. munkásosztály-vizsgálat friss megállapításaira."
Érdemes felidézni, milyen hivatalos kép alakult ki ekkor a kétlakiakról. A ko¬
rábbiakban említett negatív megítélés itt is erőteljesen érvényesült: a magyar
munkásosztály 1945 után bekövetkező „jelentös felhiguläsät” egyertelmü¬
en összefüggésbe hozták a paraszti származásúak tömeges beáramlásával:
„A felszabadulást követő években lényegében új összetételű, zömében régebbi
8 MNL OL M-KS-2838. f. 28. cs. /1957/ 8. ő. e. Feljegyzés az állami tartalékföldek hasznosításáról.
u Varga Zs.: Politika, paraszti érdekérvényesités i. m. 58-59.
5 A különböző párt- és állami szerveknél egyidejűleg többféle definíció, s ennek megfelelően többféle
számadat volt használatban a kétlakiakra vonatkozóan. Az 1958-59-es dokumentumok alapján lét¬
számuk 600 000 és 665 000 között valószínűsíthető.
6 A parasztság jövedelme és fogyasztása. A mezőgazdasági termelés értéke 1958. Statisztikai Időszaki
Közlemények 27. kötet (1959) 7, .23-24, 39.
7 Bartha Eszter: A munkások és a hatalom 1956 után. In: Rainer M. János-Valuch Tibor (Szerk.):
Munkások 556. Bp. 2017. 157-179.