Seite 164 [164]
OCR
A hatalom és a falusi munkásság a Kádár-korszakban s 163 kisegítő gazdaság révén - lehetőségük volt bekapcsolódni a második gazdaságba, ami jelentős kiegészítő jövedelemhez juttatta őket. Éppen ez a tényező játszott döntő szerepet abban, hogy a kétlakiság nem tűnt el, hanem olyan tartós életformává vált, amely az 1970-es évek elején már a magyar munkásság felét jellemezte." A munkásosztállyal kapcsolatos ideológiai-hatalmi elvárások és a társadalmi valóság között feszülő ellentmondás változó intenzitással, de végig jelen volt a szocialista időszakban. A jelen tanulmány két olyan Kádár-korszakbeli konfliktusos szituációt tesz vizsgálat tárgyává, amelyekben jól megragadható a kommunista párt falusi munkássággal kapcsolatos politikájának változása. Az első a kollektivizálás befejezésével, a második pedig az 1968ban bevezetett új gazdasági mechanizmussal függ össze. , Par vagy mezőgazdaság? Válasszon a kétlaki!" A kétlakiság abban az értelemben, hogy a városi munkás nem válik állandó jellegű városlakóvá, nem 1945 utáni jelenség, s nem is a nagy szocialista társadalom-átalakító programok következményeként alakult ki - világszerte megfigyelhető volt az iparosodással összefüggésben. Magyarországon a 19. század végétől kezdve kirajzolódtak azok a gazdasági ágak, szakmák, ahová a törpe- és kisbirtokos rétegek bejuthattak.? Az ipar bizonyos ágazataiban, a bányászat és a vasút területén a két világháború közötti időszakban tartósan fennmaradt a kétlakiak magas aránya. Ezt egyrészt az magyarázza, hogy az örökösödési rendszer miatt bekövetkező birtokaprózódás generációról generációra növelte azon kis- és törpebirtokosok számát, akik erre a kétlaki életformára kényszerültek. Másrészt pedig a falusi munkaerő-kínálattal nem tudott lépést tartani az iparosítás két világháború közötti üteme, ami ugyancsak e kétlaki életforma fennmaradása irányába hatott. A két világháború közötti tapasztalatok is hozzájárultak ahhoz, hogy az 1945-ös földreform során a kétlakiakat is megtaláljuk a földigénylők között." Ez jelzi, hogy a mezőgazdaságon kívüli munkavállalással még nem szakadtak el teljesen a földműveléstől, sőt, perspektivikusan is számoltak azzal. Ez a törekvésük az 1940-es évek végétől sok konfliktust okozott, hiszen a kommunista párt a szovjet példát követve irányt vett az egyéni gazdaságok felszámolására, hogy a helyükön kollektívan termelő gazdaságokat hozzon létre. 4 . Andorka Rudolf: A magyar községek társadalmának átalakulása. Bp. 1979. 83.; Valuch T.: Magyarorszäg tärsadalomtörtenete i. m. 224-227. Gyani G.-Köver Gy.: Magyarorszäg tärsadalomtörtenete i. m. 73-79. Uo. 294-306. 7 Donäth F.: Reform &s forradalom i. m. 67-79.; Orban S.: Ket agrärforradalom i. m. 40-45.
