Seite 164 [164]
A hatalom és a falusi munkásság a Kádár-korszakban s 163
kisegítő gazdaság révén - lehetőségük volt bekapcsolódni a második gazda¬
ságba, ami jelentős kiegészítő jövedelemhez juttatta őket. Éppen ez a tényező
játszott döntő szerepet abban, hogy a kétlakiság nem tűnt el, hanem olyan
tartós életformává vált, amely az 1970-es évek elején már a magyar munkás¬
ság felét jellemezte."
A munkásosztállyal kapcsolatos ideológiai-hatalmi elvárások és a társa¬
dalmi valóság között feszülő ellentmondás változó intenzitással, de végig
jelen volt a szocialista időszakban. A jelen tanulmány két olyan Kádár-kor¬
szakbeli konfliktusos szituációt tesz vizsgálat tárgyává, amelyekben jól meg¬
ragadható a kommunista párt falusi munkássággal kapcsolatos politikájának
változása. Az első a kollektivizálás befejezésével, a második pedig az 1968¬
ban bevezetett új gazdasági mechanizmussal függ össze.
, Par vagy mezőgazdaság? Válasszon a kétlaki!"
A kétlakiság abban az értelemben, hogy a városi munkás nem válik állan¬
dó jellegű városlakóvá, nem 1945 utáni jelenség, s nem is a nagy szocialista
társadalom-átalakító programok következményeként alakult ki - világszerte
megfigyelhető volt az iparosodással összefüggésben. Magyarországon a 19.
század végétől kezdve kirajzolódtak azok a gazdasági ágak, szakmák, ahová
a törpe- és kisbirtokos rétegek bejuthattak.? Az ipar bizonyos ágazataiban,
a bányászat és a vasút területén a két világháború közötti időszakban tartó¬
san fennmaradt a kétlakiak magas aránya. Ezt egyrészt az magyarázza, hogy
az örökösödési rendszer miatt bekövetkező birtokaprózódás generációról ge¬
nerációra növelte azon kis- és törpebirtokosok számát, akik erre a kétlaki
életformára kényszerültek. Másrészt pedig a falusi munkaerő-kínálattal nem
tudott lépést tartani az iparosítás két világháború közötti üteme, ami ugyan¬
csak e kétlaki életforma fennmaradása irányába hatott.
A két világháború közötti tapasztalatok is hozzájárultak ahhoz, hogy az
1945-ös földreform során a kétlakiakat is megtaláljuk a földigénylők között."
Ez jelzi, hogy a mezőgazdaságon kívüli munkavállalással még nem szakad¬
tak el teljesen a földműveléstől, sőt, perspektivikusan is számoltak azzal. Ez
a törekvésük az 1940-es évek végétől sok konfliktust okozott, hiszen a kom¬
munista párt a szovjet példát követve irányt vett az egyéni gazdaságok felszá¬
molására, hogy a helyükön kollektívan termelő gazdaságokat hozzon létre.
4 . Andorka Rudolf: A magyar községek társadalmának átalakulása. Bp. 1979. 83.; Valuch T.: Magyar¬
orszäg tärsadalomtörtenete i. m. 224-227.
Gyani G.-Köver Gy.: Magyarorszäg tärsadalomtörtenete i. m. 73-79.
Uo. 294-306.
7 Donäth F.: Reform &s forradalom i. m. 67-79.; Orban S.: Ket agrärforradalom i. m. 40-45.