Oldal 163 [163]
A HATALOM ÉS A FALUSI MUNKÁSSÁG
A KÁDÁR-KORSZAKBAN
Amikor az 1990-es évek második felében Nógrád és Pest megyében inter¬
júzva arról kérdeztem az egykori egyéni gazdálkodókat, hogyan alakult az
életük a kollektivizálás után, sokszor hallottam az alábbi mondatot: ,, Parasz¬
tok voltunk, de gyárba jártunk." E tömör mondat mögött tömeges paraszti
alkalmazkodási stratégia húzódott meg, ami jelentős mértékben átalakította
a magyarországi munkásság összetételét." A kollektivizálás ismétlődő hullá¬
maival összefüggésben, 1949 és 1961 között megközelítőleg 600 ezer fő hagy¬
ta el a mezőgazdaságot, s helyezkedett el az ipar, építőipar, a közlekedés és
a szolgáltató szektor területén.? Ez a váltás az esetek többségében nem járt
együtt az addigi, falusi lakóhely végleges elhagyásával, tehát a mezögazdasä¬
gon kívüli munkavállalás az ingázó életformával kapcsolódott össze.
Ahogy a korábbi fejezetkben már volt róla szó, e jelenséget kezdetben két¬
lakiságnak nevezték, ami a lakóhely és a munkahely kettősségét, egymástól
való elkülönülését jelentette. A Rákosi-korszakban ez a kifejezés erős negatív
jelentéstartalmat kapott. A hivatalos ideológia szerint ugyanis a kétlaki mun¬
kások nem számítottak a szocialista munkásosztály teljes értékű tagjainak,
hiszen ragaszkodtak a földmagántulajdonhoz és családjuk révén egyéni gaz¬
dálkodást folytattak. Rákosi Mátyás szerint velük az volt a legfőbb probléma:
, [Hogy] az ilyen munkás elmarad a proletariátus általános fejlődésétől. Nem
jár iskolába, nem hallgatja meg a gyűléseket, nem megy a szemináriumra.
Csak arra gondol, hogy minél hamarabb hazamenjen és túrhassa a földjét.
Természetesen így maga sem fejlődik és visszahúzza az egész munkásosztály
fejlődését."
A kétlakiság a későbbiekben is folyamatos problémák forrása maradt a ha¬
talmat gyakorló állampárt számára. Itt most nem elsősorban azokra a devi¬
anciákra gondolok, amelyeket szokás volt az ingázó munkásokkal összekap¬
csolni (alkoholizmus, családi problémák, prostitúció stb.), hanem arra, hogy
a falusi munkásoknak lakóhelyükön - családtagjaikat megillető háztáji vagy
Az ipari munkásság történetére az utóbbi években fokozott kutatói figyelem irányult. A Valuch Ti¬
bor vezetésével, 2016 és 2019 között működött kutatócsoport célja a magyar nagyüzemi munkásság
társadalomtörténetének a vizsgálata volt a dualizmus időszakától a rendszerváltásig. Több temati¬
kus folyóiratszám és tanulmánykötet tartalmazza munkájuk eredményeit. A faluról ingázó, kétlaki
munkásokkal kapcsolatos eredményeik a kötet több pontján megjelennek.
Oros I. (Szerk.): A falu és a mezőgazdaság i. m. 244.; Valuch T.: Magyarország társadalomtörténete
i. M. 194 -201.
3 Räkosi Matyas: A békéért és a szocializmus építéséért. Bp. 1951. 169.