Page 161 [161]
160 s A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal
érkeztek a jelentések, amelyek arról számoltak be, hogy , az ország bármely
vidékéről való tsz-elnökök, vezetők arról panaszkodnak, hogy zömében öre¬
gek, betegek vannak a szövetkezetben. Utánpótlásról alig beszélhetünk. Az
elaggott öregek rövidesen kidőlnek a sorból. Nagy aggodalommal tekintünk
a mezőgazdaság jövője felé."
A hatalom és a parasztság között a nyugdíj és családi pótlék körül kiélező¬
dő feszültségek jelezték, hogy a szövetkezeti problémáknak van olyan köre,
amelyeket már nem lehet helyi megoldásokkal, átmeneti engedményekkel
kezelni. Országos szintű döntésekre volt szükség. Ugyancsak legfelső szintű
döntést sürgetett a hatalom és a téesztagság közötti -már sokszor érintett —
érdekeltségi konfliktus. A téeszek gazdálkodásában bevezetett helyi megol¬
dások javítottak ugyan a tagság jövedelmi helyzetén, de nem tudták teljesen
ellensúlyozni a maradékelvű jövedelemelosztást, ami továbbra is biztosítot¬
ta az állami érdekek elsőbbségét. Ahogy ekkoriban fogalmazták: , a keveset
akárhogyan is osztották fel, csak kevés maradt".
Fehér Lajos és hívei igyekeztek tudatosítani a politikai vezetésben, hogy
ezek a problémák újfajta kezelést igényelnek. Az új gazdasági mechanizmus
előkészítési fázisában az agrárlobbi egy komplex reformcsomagot valósí¬
tott meg. Ez magában foglalta a téeszek irányításának, közgazdasági és jogi
szabályozórendszerének átalakítását. A gépállomások felszámolása, a hitel¬
elengedés és az árrendszer korrekciója mind azt jelezte, hogy az agrárlobbi
szisztematikusan folytatta a szocialista mezőgazdaság sztálini rendszerének
a lebontását. "
A mezőgazdasági termelőszövetkezetek életéből az 1967. évi téesztörvény
távolította el a kolhoz-modell utolsó elemeit, s egyúttal legalizálta mind¬
azokat a ,jó gyakorlatokat", amelyek az 1960-as évek során helyi szinten
kiformálódtak. Ezek az alulról jövő kezdeményezések leginkább a munka¬
szervezet, munkadíjazás és a háztáji gazdálkodás területén jelentkeztek, hi¬
szen ezek voltak a sztálini modell azon kritikus területei, amelyeket a magyar
parasztság nem fogadott el. Mind közül a legfontosabb a maradék-elv meg¬
szüntetése volt. Az 1967. évi III. törvény úgy rendelkezett, hogy a tagoknak
az év közben kifizetett munkadíjat a szövetkezet a termelés költségeként szá¬
molja el, és kifizetése megelőzi az állam követeléseit és az anyagi ráfordítások
pótlását.? Ezután a szövetkezet tagjait — hasonlóan az ipari munkásokhoz
- előre megállapított, összegszerűen garantált és a munkavégzés arányá¬
88 MNL OL M-KS-288. f. 28/1964/2. 6. e. A KB Mezőgazdasági Osztály feljegyzése a tsz-ek munkaerő¬
helyzetéről. 1964. január 8.
"4 Erről bővebben lásd Varga Zsuzsanna: Az Új Gazdasági Mechanizmus elfeledett sikertörténete.
Betekintő 2018/2. sz. http://www.betekinto.hu/sites/default/files/betekinto-szamok/2018_2_varga_
zs.pdf
#5 Mezögazdasägi termelöszövetkezeti törveny. Földjogi törveny. Bp. 1968. 68-69.