OCR
A hatalom és a parasztság az 1960-as évek első felében e 157 formákat megtiltott a téeszeknek. E beavatkozás káros hatásait jelzi a korabeli jelentés következő részlete: , Meglepően mereven alkalmazzák a csornai járásban a Győr megyei pártbizottság ismert határozatát, mely a növénytermesztesben a termestöbblet utäni 15%-os premizäläst javasolja. A csornai Uj Elet Tsz peldäul a helyi körülmenyeket figyelembe veve a többlettermes 25%át szeretné a jó munkát végző tagoknak adni. A járási tanács ezt nem engedte meg nekik. Megkérdeztem a csornai járási pártbizottság titkárát, zámbó elvtársat, mi a véleménye arról, ha a »tilalom« ellenére az Új Élet közgyűlése megis a többlettermes 25%-aban allapitja meg a premiumot. »Akkor közbelépünk és érvényesítjük a megyei pärtbizottsäg javaslatät« - välaszolta. »No de ez csak javaslat« - vetettem közbe. »Igen - magyarázta Zámbó elvtárs -, javaslat, de a megyei pärtbizottsäg azt is hozzätette, hogy csak ezt engedjük meg a tsz-ekben.«””? Az irányító szervek engedélyezési gyakorlatában mutatkozó jelentős eltéréseket többféleképpen próbálták kiküszöbölni. Az egyik módozat szerint a helyi szerveket intenzív , felvilágosításnak" vetették alá, kifejezetten számukra szervezett tanácskozások, tanfolyamok keretében: , Pártunk egyik legfontosabb tennivalója az, hogy a helyi vezetőket megtanítsa kommunista módon vezetni. A kommunista vezető legértékesebb tulajdonsága, hogy nem tévesztve szem elől a szocializmus, a kommunizmus építésének magasztos céljait, mindig az adott helyzetből indul ki, azt elemezve von le következtetéseket a tennivalókra, [...] a kialakult feltételeket, az adott viszonyokat nem tartja örökérvényűnek. [...] Az elavult, fejlődést hátráltató módszereket, szervezeti kereteket új módszerekkel, haladó formákkal cseréli fel." A helyi párt és tanácsi vezetés eligazítása terén a speciális tanfolyamok mellett nagy feladat hárult a sajtóra. Nádas Gáspár, a KB Mezőgazdasági Osztályának munkatársa a Pártélet című lap hasábjain a következőképpen érvelt az új problémakezelés szükségessége mellett: , Az anyagi érdekeltség fontos hajtóerő a szocialista iparban is, ahol pedig a dolgozók szocialista tudata magasabb fokú, mint a termelőszövetkezetekben. Közös gazdaságainkban még inkább szükség van az anyagi ösztönzésre, hiszen az emberek még csak rövid ideje szakadtak el a kisparcellás gazdálkodástól, ahol a termelésnek szinte egyetlen »rugdja« az egyéni anyagi érdek. A megfelelően alkalmazott anyagi ösztönzés nem ellentétes a szocialista elosztás elvével." tián-Csikós Gábor (Szerk.): Az árnyékos oldalon. Vidéki Magyarország a rövid hatvanas években. Bp. 2020. 181-197.; Csikós G.: , A mi községünkben? i. m. 240-248. 7. MNL OL M-KS-2838. f. 28/1961/2. 6. e. Feljegyzés a csornai és kapuvari jarasban tapasztaltakrdl. 4. MNL OL M-KS-288. f. 28/1962/16. 6. e. Jelentés az Egyéves Mezögazdasägi Pärtiskola 1961-1962-es tanfolyamänak tapasztalatairél. > Nädas Gáspár: Az anyagi érdekeltség fokozása a termelőszövetkezeteinkben. Pártélet 6. (1961) 6. sz. 31-36.