Seite 155 [155]
154 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal
az Erdei Ferenc vezetése alatt álló MTA Mezőgazdasági Üzemtani Intézet,
a másik pedig az MTA Közgazdaságtudományi Intézete volt.
Egy-egy év tapasztalatainak elemzése után a földművelésügyi miniszter
a következő év elején közzétette a termelőszövetkezeti jövedelemelosztás és
munkadíjazás módozataira vonatkozó ajánlásait." Ebben konkretizälta azo¬
kat a munkadíjazási, munkaszervezeti formákat, amelyek ugyan nem voltak
legalizálva, de amelyeket innentől kezdve engedélyezett a téeszek gazdasági
gyakorlatában. Ezt követően a sajtó, valamint a tanácskozások, tanfolyamok
fórumain népszerűsítették országszerte a javasolt érdekeltségi megoldáso¬
kat.? Az FM Szövetkezetpolitikai Főosztálya így fogalmazta meg az ezzel
kapcsolatos feladatokat: , További jelentős segítséget kell adni a termelő¬
szövetkezeteknek ahhoz, hogy megfelelően tudjanak gazdálkodni a tagság
munkaerejével, alkalmazni tudják a bevált munkaszervezési eljárásokat, és
ezzel egyidejűleg ténylegesen alkalmazzák az egyéni anyagi érdekeltséget
fokozó jövedelemelosztási, díjazási formákat. Mindenütt valósítsák meg
a rendszeres előlegezést. A jövedelemelosztási formák alkalmazását tervsze¬
rűen figyelemmel kell kísérni és - a tapasztalatokat összegyűjtve - a megfele¬
lő módszereket még szélesebb körben el kell terjeszteni."
Ilyen módon évről évre mind több helyi kezdeményezés került át a tiltott,
illetve tűrt kategóriából a támogatottba, s ezáltal folyamatosan bővült a té¬
eszek mozgástere. "" Továbbra is gondot okozott azonban, hogy a jogi sza¬
bályozás nem tükrözte a gyakorlat által igazolt munkadíjazási, munkaszer¬
vezeti formákat. A hatvanas évek első felében tehát a termelőszövetkezetek
életét de jure és de facto jellemző viszonyok között igen nagy különbségek
mutatkoztak.
Ilyen helyzetben sok múlott a területi irányítás engedélyezési gyakorlatán.
A megyei és járási pártapparátusban Dögeiék félreállítása után is jócskán
maradtak olyan vezetők, akik kitartottak az ötvenes években rögzült tételek
mellett. Így például továbbra is úgy vélték, hogy a mezőgazdasági termelő¬
a . Ilyen dokumentumot első alkalommal 1961-ben tett közzé a miniszter. Lásd: Javaslatok a jövedelem¬
elosztás és munkadíjazás formáira a termelőszövetkezetekben. Mezőgazdasági Értesítő 12. (1961) 2.
SZ. 9-14.
8 A Népszabadság mellett megkülönböztetett figyelmet érdemel a párttagság informálását szolgáló
Pártélet c. folyóirat.
® MNLOL M-KS-288. f. 28/1961/ 5. 6. e. Jelentés az FM Kollegiumähoz a termelöszövetkezeti mozga¬
lom és megszilárdítás helyzetéről. 1961. március 10.
4° MNL OL M-KS-288. f. 28/1962/9. 6. e. Megyénkénti jelentések a termelészôvetkezetek anyagi ösz¬
tônzése és vezetése területén történt változások hatásairól; MNL OL M-KS-288. f. 28/1963/13. ő. e.
Jelentés a Földművelésügyi Minisztérium Kollégiumához a termelőszövetkezetek jövedelemrésze¬
sedési és munkadíjazási tapasztalatairól; MNL OL M-KS-288. f. 28/1963/5. ő. e. Feljegyzés a termelő¬
szövetkezeteknél alkalmazott részesművelési és százalékos eredményességi részesedési rendszerről;
MNL OL M-KS-288. f. 17/6. ő. e. A Földművelésügyi Minisztérium Szövetkezetpolitikai Főosztályá¬
nak feljegyzése a pénzbeni díjazást alkalmazó termelőszövetkezetek vezetőinek értekezletéről.