OCR
A hatalom és a parasztság az 1960-as évek első felében e 153 Mezőgazdasági Osztály. Ez az agráros társaság?" lépésről lépésre tudatosította a legfelső döntéshozókkal, hogy a kollektivizálás formai sikere, gyors befejezése nem járt együtt azzal, hogy a téesztagság nagy része szorgalmasan, lelkiismeretesen dolgozzon a közösben. Ezt a problémát tovább súlyosbította, hogy a mezőgazdaságból kiáramlott több százezer kereső munkaerejét nem tudták belátható időn belül gépesítéssel pótolni." Fehér Lajosék világossá tették, hogy az életszínvonal-politika és a kivitel szempontjából egyaránt fontos mezőgazdasági árutermelés növeléséhez - elegendő gépesítés, beruházás híján - még évekig szükség lesz a magyar paraszt munkaszeretetére, szorgalmára, csakúgy, mint a háztáji gazdaságban található termelési eszközökre, épületekre. Fontos emlékeztetni arra, hogy a hatvanas évek közepéig a téeszekben hagyományos, kézi munkára alapozott gazdálkodás folyt." Az átszervezés következtében jelentkező ellátási gondok" miatt a hatalom kényszerhelyzetbe került. 1956 tapasztalatai és a felvállalt életszínvonalpolitika miatt kénytelen volt újabb és újabb kompromisszumokat kötni a parasztsággal. Mindaz, ami a téesztagság érdekeltségét biztosította, ütközött a sztálini kolhozformával. Az 1950-es években hangoztatott hivatalos álláspont szerint a szocialista mezőgazdaság immanens lényege volt a munkaegység, a brigádszervezet stb., s ennek értelmében aki ezek helyett mást akart, az a szocializmust tagadta. Mivel a kádári vezetés nem akart nyíltan szembefordulni e modell alapvető dogmáival, a tagság érdekeltségének megteremtésére alkalmas munkadíjazási, munkaszervezeti megoldásokat a gyakorlatban ugyan engedélyezték, de törvényekkel évekig nem szabályozták. Az új problémakezelés működési mechanizmusa a következőképpen foglalható össze: Az országos vezetés figyelemmel kísérte a téeszek gyakorlatában formálódó érdekeltségi megoldásokat. Ez nemcsak azt jelentette, hogy a Központi Bizottság Mezőgazdasági Osztálya és a Földművelésügyi Minisztérium rendszeresen gyűjtötte az információkat a helyi munkadíjazási, munkaszervezeti stb. kezdeményezésekről, hanem aztis, hogy atudományos kutatóintézeteket is bevonták az elemző munkába. Az egyik ilyen műhely 5 . A korrekciós politika kezdeményezésében és kivitelezésében nagy szerepet játszott a mind szervezettebben fellépő agrárlobbi, melynek meghatározó személyiségei közé tartozott Fehér Lajos, Erdei Ferenc, Keserű János, Csizmadia Ernő, Dimény Imre és Hont János. Bővebben lásd: Varga Zs.: Az agrárlobbi i. m. 82-95. 8 MNL OL M-KS-288. f. 28/1961/29. 6. e. A mezőgazdaság második ötéves tervének néhány főbb irányelve és megvalósításának fő feltételei. 59 Fazekas B.: A mezégazdasagi termeldészévetkezeti mozgalom i. m. 187. A hatvanas évek első felében a mezőgazdasági termelés éppen csak elérte az 1958-1959-es évek atlagát. Évekig tartó ellátási gondokat idézett elő, hogy a kollektivizálás alatt az ország állatállománya - a juhállomány kivételével - számottevően csökkent, s ennek a csökkent állománynak a kondíciója is romlott. Pető I.-Szakács §.: A hazai gazdaság i. m. I. 466-474.