Page 138 [138]
OCR
A hatalom és a parasztság az 1960-as évek első felében e 137 által írt panaszos levelek, különösen azok, amelyek ügyében az MSZMP KB Mezőgazdasági Osztálya vizsgálatot rendelt el.7 A szövetkezeti tagság leggyakrabban a jövedelem alacsony, a tervezettől elmaradó szintjét, valamint rendszertelenségét tette szóvá. Ezek a problémák kerültek előtérbe az újirázi Aranykalász Tsz, valamint a zalaszentbalázsi Petőfi Tsz esetében is. , Csoportunknak Aranykalász a neve. Az is lehetne valóban, mert tagjai jó munkásemberek. Mindig szerettek dolgozni. [...] Most azonban elkeseredés, gyűlölködés van. Nem csoda, hisz nem fizették ki a betervezett járandóságot. Egy munkaegység értéke 30 Ft-ban volt meghatározva és 23,79 Ft-ot kaptunk. Ez nagyon fejbe ütötte az embereket." A zalaszentbalázsi téesznél az 1960-as évre egy munkaegységre tervezett természetbeni és pénzbeni részesedés 40 Ft-ra volt beütemezve. Ebből azonban csak 28,44 Ft lett a gazdasági év végére.? A beleznai Jószerencsét Tsz egyik tagja az alábbi levelet küldte a Magyar Rádió és Televízió levelezési rovatához: , Azzal a reménnyel léptem a termelőszövetkezetbe, hogy munkám nem lesz hiábavaló, a jutalmam megkapom érte. Igen, megkaptam a többi taggal együtt. A múlt évben (1960-ban) április, május, június és július hónapokra munkaegységenként 7 Ft-ot adtak előlegként. Az októberben és novemberben teljesített munkaegységekre viszont 6 Ft prémium burgonyát osztottak. Ennyi volt egész évi keresetünk a tszben. A reményünk azért nem veszett el. Bíztunk a zárszámadásban, hogy talán az ígért 25 Ft-ot munkaegységenként megkapjuk. A tsz-elnök azonban kijelentette: borítsunk fátylat az 1960-as évre, felejtsük el és ne számítsunk semmire." A helyi vizsgálatok általában megerősítették a panaszok jogosságát, s arra is felhívták a figyelmet, hogy igen nagy volt az országos átlag (7. táblázat) mögötti szóródás, ami egyrészt jelentkezett egy-egy téeszen belül a különböző munkahelyek szerint, másrészt regionálisan is jelentős különbségek mutatkoztak. 7 " A jelen tanulmány 2009-es publikálása óta több publikáció is foglalkozott e sajátos forrástípussal: Ispán Ágota: A város vidéke. A falusi lakosság életmódváltása az urbanizáció hatására. Bp. 2020. 97-110.; Kovács Csaba: Panaszok a kollektivizálás befejező hullámának időszakából: az egyéni és a szövetkezeti gazdálkodás problémáinak sajátosságai. Múltunk 58. (2013) 3. sz. 207-251.; Ö. Kovács József: Az ,alávetettség racionalizálása". Levélírók kommunikációs gyakorlata 1956 után. Korunk 21. (2010) 3. sz. 62-68. § " MNL OL M-KS-288. f. 28/1961/2. ő. e. Feljegyzés a tsz-ek zárszámadásával foglalkozó levelek tartalmáról. 1961. július 12. ° Uo. 5 Uo.
